Az olasz Benetton például úgy döntött, hogy közelebb hozza a termelését a hazájához, és növeli a gyártást Szerbiában, Horvátországban, Törökországban, Tunéziában és Egyiptomban, azzal a céllal, hogy 2022 végétől felére csökkenthesse az ázsiai termelést - mondta Massimo Renon vezérigazgató a Reutersnek.
Renon-nak köszönhetően bepillanthatunk az iparág nagy részét érintő tendencia gazdasági hátterébe:
a feszített ellátási vonalak megemelték a szállítási költségeket és az időket is, aláásva ezzel az elmúlt 30 évben népszerűnek bizonyult üzleti modellt.
A Benetton-csoport idén már a termelés több mint 10 százalékát ki is vonta az olyan országokból, mint Banglades, Vietnam, Kína és India.
A hajók konténerei, amik anno 1.200 vagy max 1.500 dollárba kerültek, idén már elérték a 10-15 ezer dolláros árat is, miközben a szállítási idők egyre bizonytalanabbá váltak.
A tengeri szállítási költségek tízszeresére emelkedését az egyre kevesebb rendelkezésre álló hajó idézte elő, mivel a pandémia virágzásakor sok hajót kivontak a forgalomból, miközben a fogyasztói kereslet egyre nagyobb méreteket öltött" – magyarázta Renon, akinek vállalata a legtöbbet az európai kontinensen értékesít, a 2000-es évek eleje óta a termelést mégis az alacsonyabb bérszínvonalú országokba helyezte át.
Ez a hajós szállítási dilemma a ruházati és szélesebb értelemben vett fogyasztói ipar több vállalatát is nehéz helyzetbe hozza.
A Hugo Boss például szintén arra törekszik, hogy a gyártási műveleteit közelebb vigye a piacaihoz, míg a Lululemon, a Gap és a Kohl's azt állítja, hogy a készletek kifogyásának elkerülése érdekében – pláne, hogy hamarosan itt az ünnepi szezon - inkább a sokkal drágább légi szállítmányozásra támaszkodnak.
Iparági vezetők szerint, még ha a termelési költségek a mediterrán országokhoz viszonyítva jóval olcsóbbak is lennének az olyan távoli országokban, mint Vietnam és Banglades, ezt az előnyt ellensúlyozná a hosszabb átfutási idő, amelyet az ellátási nehézségek okoznak.
A korábbi átlagos 4-5 hónapos átfutási időből ma már 7-8 hónap is lehet (Ázsiából), tekintettel a hajók hiányára.
Ezzel szemben, ha a ruhákat Egyiptomban gyártják, az európai raktárakba és üzletekbe történő szállítás két, két és fél hónapra rövidülhet, mondta a Benetton vezetője. A Szerbiában és Horvátországban gyártott gyapjúruhák esetében ez mindössze 4-5 hetet vesz igénybe - tette hozzá.
A stratégiák azonban eltérőek a ruhaiparban. A piacvezető és a gyorsdivat úttörője, a Zara az Inditex a 2020-as éves jelentése szerint termelésének 53 százaléka viszonylag közel - a hazai piacon, Spanyolországban, Portugáliában, Marokkóban és Törökországban – található.
A gyorsdivat kifejezés olyan olcsó, hozzáférhető és trendet követő ruhákat jelent, amelyek globális termelési láncokból származnak, és olyan láncokon értékesítik azokat, mint a H&M, Zara, Forever21.
Ehhez képest a fő versenytárs H&M elemzők szerint termelésének mintegy 70 százalékát továbbra is Ázsiában állítja elő. Emiatt az elemzők szerint a vállalat hátrányba kerülhet a fürgébb riválisokkal szemben, akik az új kollekciókat hamarabb eljuttatják a ruházati boltokba.
A Hugo Boss új vezérigazgatója, Daniel Grieder ebben a hónapban azt mondta, hogy a jövőben várhatóan több árut fognak közelebb gyártani az eladási helyszínekhez. Hozzátette, hogy a vállalatnak saját gyártóüzeme van Törökországban, a cipők egyes részeit Olaszországban gyártja, a méretre szabott öltönyöket pedig a németországi Metzingenben lévő székhelyén.
Egyes országokban, például Vietnamban a gyárbezárások fokozták a nyomást. A Nike, amely lábbelijeinek mintegy felét ott gyártja, a múlt héten csökkentette értékesítési várakozásait, és késésekre figyelmeztetett az ünnepi vásárlási szezonban.
A Lululemon ebben a hónapban közölte, hogy az ellátási lánc problémáinak enyhítése érdekében azon dolgozik, hogy a gyártás jelentős hányadát áthelyezhesse Vietnamból, továbbá preferálni fogja a légi szállítási módot.
A Gap szóvivője azt nyilatkozta, hogy ők is fokozatosan átállnak a repülőgépes szállításra, mivel a világjárvány okozta gyárbezárások miatt késedelmes készletszállításokkal küzd azokban az országokban, ahonnan a termékeket beszerzi.
Ez azonban nem olcsó: egy teljes tengeri konténernyi áru légi úton történő szállítása több mint nyolcszor drágább
- mondta Judah Levine, a Freightos globális árufuvarozási platform kutatási vezetője.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2020/21-es globális bérjelentése szerint a reálbérek növekedése világszerte 1,6 százalék és 2,2 százalék között volt a világjárványt megelőző négy évben, és az ázsiai és kelet-európai régióban a növekedés meghaladta Európa és Észak-Amerika többi részének növekedését.
"A költségkülönbség jelentősen csökkent" - mondta Lorenzo Novella, a milánói AlixPartners kiskereskedelmi szektorra szakosodott igazgatója, hozzátéve, hogy Kínában a gyári munkások magas fluktuációja miatt a szolgáltatás színvonala ott is kevésbé megbízható.
"A ruházati cégek közötti versenyfutás a legalacsonyabb árakért ma már másodlagosnak tűnik.
A fogyasztók minőségtudatosabbak, és azt akarják, hogy a ruhadarabok tovább tartsanak"
– nyilatkozta a Benetton vezérigazgatója.
Az olaszországi Veneto északkeleti régiójában található családi tulajdonban lévő Benetton számára a termelésváltás a nyereségesség visszaszerzésére irányuló törekvés része. A mintegy 4.000 üzletet számláló lánc, amelyből 1.500 közvetlenül, a többi franchise-rendszerben működik, az elmúlt nyolc évben éves szintű veszteséget könyvelt el.
A fordulatra tett kísérleteket a világjárvány hátráltatta, bár a vállalat bízik abban, hogy "nagyon jó karácsonyuk" lesz, és hamarosan ismét nyereségesek lehetnek.