Az egyiptomi gyapottermelők örülhetnek a globális felmelegedésnek - képek

The cotton harvest, Gujarat State, India (Photo by John Henry Claude Wilson / Robert Harding Premium / robertharding via AFP)

Az idei szezon a valaha volt legjobb az egyiptomi gyapottermelők számára, ráadásul a növekvő globális kereslet miatt a gyapotárak is rekordszintre ugrottak. A szakértők szerint azonban a klímaváltozás hatásárára bekövetkező melegedés - habár termékeny talajt biztosít a helyi gyapottermesztéshez - megnehezíti a létfontosságú élelmiszernövények, például a búza termesztését.

A gyapot a világ legelterjedtebb és legjövedelmezőbb nem élelmiszerként termesztett növénye.

A világ több mint 75 országában termesztenek gyapotot, és a teljes pamuttermelési folyamat több mint 250 millió embert foglalkoztat, ami a fejlődő országokban az összes munkaerő közel 7 százalékát teszi ki.

A körülbelül 1,2 méter magasra megnövő gyapot az egyike a legősibb, ember által termesztett növényeknek. Tavasszal ültetik, nyáron termesztik és ősszel szedik. A pamut a gyapot magjait burkoló finom szálak halmaza, amelyet a magoktól való elválasztást (egrenálás) követően neveznek így, és a textilipar egyik legfontosabb nyersanyagának számít.

Kattintson a képre, és nézze meg galériánkat arról, hogyan termesztik a haszonnövényt a világon!

Sok az egyiptomi gyapot, de a búza egyre kevesebb

Az egyiptomi pamut az egyik legjobb minőségű a világon, és komoly bevételt jelent az ország gazdasága számára. Egyiptom a gyapot nagy részét exportálja. Mintegy 66 százaléka Indiába, 17 százaléka Pakisztánba kerül.

A vetőmagok alacsony minősége és a fehér legyek terjedése miatt tavaly a helyi termés csalódást okozott, idén ősszel azonban a gazdák bőséges gyapotot gyűjthettek, mintegy 30 százalékkal többet mint ezt megelőzően.

A pamutszezon idén nagyon jó volt, főleg a kánikula miatt."

- mondta el Ashraf al-Shamsi, egy helyi gazdálkodó.

Ugyanaz, ami jót hozott az egyiptomi gyapottermesztők számára, gondot jelent az ország élelmiszerbiztonságára nézve, ugyanis a hőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás megváltozása az egyes növények mezőgazdasági termelékenységének csökkenéséhez vezet.

Az egyiptomi gazdák gyűjtik be a gyapottermést egy Kairó közelében lévő farmon (2021 szeptember) Forrás: NurPhoto via AFP/Fadel Dawod/NurPhoto/Fadel Dawod

Az ENSZ egyik jelentése is rámutatott, hogy Egyiptom rendkívül sebezhető ország az éghajlatváltozással szemben.

A hőmérséklet-emelkedés hatására például a téli gabonatermesztés észak felé mozdul el, a terményeknek megfelelő hőmérsékletű és feltételekkel rendelkező régiókba."

- magyarázza Mohammad Abdul Karim, az Alexandria Egyetem környezetgazdaságtan professzora.

Habár a gyapot virágzik a hőmérséklet emelkedésével, ettől eltekintve

az élelmiszernövények termelékenysége az országban csökkenni fog az elkövetkező években

- teszi hozzá.

Ráadásul a jelenlegi gyapotgyártás helyi módszerei környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlanok. A növény termesztése jelentős mennyiségű vizet igényel, Egyiptom pedig a második legnagyobb mennyiségű vizet használja a gyapottermesztéshez, összehasonlítva más gyapottermelő országokkal.