Az egyiptomi gyapottermelők örülhetnek a globális felmelegedésnek - képek
![pamutszüret, pamut, cotton, cotton harvest, pamutszüret galéria, The cotton harvest, Gujarat State, India people backgrounds productivity manual labor journey balance abundance Travel Destinations Travel r](https://cdn.origo.hu/2023/12/3sjtxVxoAzQd99dkxopb43pa6gu8Hhh6xSFG80OfMkg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU4MGI1YTVkZjkwMzRkMzRiNWQ2NTdjMGNjMjEyOWU3.webp)
A gyapot a világ legelterjedtebb és legjövedelmezőbb nem élelmiszerként termesztett növénye.
A világ több mint 75 országában termesztenek gyapotot, és a teljes pamuttermelési folyamat több mint 250 millió embert foglalkoztat, ami a fejlődő országokban az összes munkaerő közel 7 százalékát teszi ki.
A körülbelül 1,2 méter magasra megnövő gyapot az egyike a legősibb, ember által termesztett növényeknek. Tavasszal ültetik, nyáron termesztik és ősszel szedik. A pamut a gyapot magjait burkoló finom szálak halmaza, amelyet a magoktól való elválasztást (egrenálás) követően neveznek így, és a textilipar egyik legfontosabb nyersanyagának számít.
Kattintson a képre, és nézze meg galériánkat arról, hogyan termesztik a haszonnövényt a világon!
Az egyiptomi pamut az egyik legjobb minőségű a világon, és komoly bevételt jelent az ország gazdasága számára. Egyiptom a gyapot nagy részét exportálja. Mintegy 66 százaléka Indiába, 17 százaléka Pakisztánba kerül.
A vetőmagok alacsony minősége és a fehér legyek terjedése miatt tavaly a helyi termés csalódást okozott, idén ősszel azonban a gazdák bőséges gyapotot gyűjthettek, mintegy 30 százalékkal többet mint ezt megelőzően.
A pamutszezon idén nagyon jó volt, főleg a kánikula miatt."
- mondta el Ashraf al-Shamsi, egy helyi gazdálkodó.
Ugyanaz, ami jót hozott az egyiptomi gyapottermesztők számára, gondot jelent az ország élelmiszerbiztonságára nézve, ugyanis a hőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás megváltozása az egyes növények mezőgazdasági termelékenységének csökkenéséhez vezet.
Az ENSZ egyik jelentése is rámutatott, hogy Egyiptom rendkívül sebezhető ország az éghajlatváltozással szemben.
A hőmérséklet-emelkedés hatására például a téli gabonatermesztés észak felé mozdul el, a terményeknek megfelelő hőmérsékletű és feltételekkel rendelkező régiókba."
- magyarázza Mohammad Abdul Karim, az Alexandria Egyetem környezetgazdaságtan professzora.
Habár a gyapot virágzik a hőmérséklet emelkedésével, ettől eltekintve
az élelmiszernövények termelékenysége az országban csökkenni fog az elkövetkező években
- teszi hozzá.
Ráadásul a jelenlegi gyapotgyártás helyi módszerei környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlanok. A növény termesztése jelentős mennyiségű vizet igényel, Egyiptom pedig a második legnagyobb mennyiségű vizet használja a gyapottermesztéshez, összehasonlítva más gyapottermelő országokkal.