Egy nyolc napon át tartó, összesen mintegy 800 kilométert érintő kutatás fejeződött be nemrég Grönland nyugati partjainál, annak érdekében, hogy kiderüljön, rejt-e értékes kincseket az óceánfenék – írja a Reuters a Geological Survey of Denmark and Greenland (GEUS) bejelentése alapján.
A GEUS megerősítette, hogy a kutatást a világ egyik legnagyobb gyémántbánya-cégének, a De Beersnek a megbízásából végezték
. Az eredményekre viszont még várni kell, ugyanis az elemzés akár hónapokig is eltarthat.
A De Beers egyébként az orosz Alrosa mellett a világ egyik vezető gyémántbánya-cége, és a Grönland partjainál végzett topográfiai vizsgálattal 50-200 méter mélyen kutatott kincsek nyomai után.
A kutatás lényege, hogy Grönland nyugati részén olyan, valószínűsített gyémántlerakódásokat találjanak, amelyek vulkánokban, nagy nyomás alatt keletkeztek.
Ezek az úgynevezett offshore gyémántok ugyanis általában jobb minőségűek, mint a hagyományos bányákban talált drágakövek, és a magasabb árat is kérnek értük
– ennek részben az az oka, hogy a hibás gyémántok általában nem „élik túl" a tengeri szállítmányozást.
A tengeri gyémántkitermelés az 1990-es évek óta főként Namíbiában összpontosul, innen származik az offshore gyémántok mintegy 75 százaléka. Az afrikai országban a De Beers egy 50/50 százalékos vegyesvállalkozást működtet a kormánnyal, speciális bányászhajók bevonásával.
Ezek a hajók óránként több száz négyzetméternyi homokot és iszapot képesek felszívni a tengerfenék aljáról,
amelyet aztán a fedélzeten szitálnak, majd a félig feldolgozott gyémántokat helikopterekkel szállítják a szárazföldre.
A tevékenység ugyanakkor nem is problémamentes. Vannak olyan tudósok és környezetvédők, akik a gyakorlat beszüntetését javasolják, mivel egyelőre nem teljesen világos, pontosan milyen környezeti hatásai vannak a munkálatoknak.
A De Beers hivatalos közlése szerint nagyon szigorúan veszik a környezetvédelmi szempontokat.
Grönland kapcsán pedig a jelentés hangsúlyozta, hogy a kutatás során elkerülték a fontos halászati területeket. Ez azért is jelentős, mert Grönland délnyugati vizei adnak otthon az ország leggazdagabb tengeri élővilágának.
A Dán Királyság félautonóm területének számító Grönland gazdasága elsősorban a halászatra, illetve a Dániából érkező éves támogatásra épül.
A hatalmas sarkvidéki sziget emellett ásványkincsekben is igen gazdag, de mindössze két kisebb bányával rendelkezik. A bányászati iparát elsősorban a kisebb feltáró cégek adják, noha az egyik bányaipari óriás, az Anglo American (melyhez egyébként a De Beers is tartozik) 2018-19-ben szárazföldi (onshore) feltárási jogot szerzett magának.