"Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében" - mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, Komáromban, a felújított Csillagerődben tartott köszöntőjében.
Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld - folytatta -, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.
A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.
Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett"
- tette hozzá a köztársasági elnök.
"Amikor '48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell - az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött - a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat" - fogalmazott az államfő.
Nézze meg a megnyitó eseményről készített képgalériánkat az alébbi képre kattintva!
Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, "hogy újra és újra - ünnepen és hétköznapon - észrevegyük, nagy érték a szabadság, '48-49 hősei az életüket is kockára tették érte".
„A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példanélküli" – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján.
A több mint három évig tartó munkálatok során - Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján - az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, több funkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 m2-re növekedett. Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabja talált otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait.
Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják majd többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát, csakúgy mint a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.
A kollekció kétségtelenül az ország egyik legtöbb megpróbáltatást kiállt képzőművészeti gyűjteménye volt, amely a 20. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak. Az anyag nagy része több mint hét évtizede raktárba került, illetve szétszóródott az országban, s számos mű súlyosan sérült. Ez a tarthatatlan helyzet oldódott meg a mostani fejlesztéssel, a gyűjtemény legjelentősebb része – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően - került a kibővített komáromi Csillagerődbe.
A megújult Csillagerőd az egész országból várja majd az iskolai csoportok és a családok látogatását, akik számára gazdag és izgalmas, interaktív programokat kínál az új intézmény.
A komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően - ahol lehetséges volt - az eredeti állapotában állították vissza az erődöt.
Az új, kibővített komplexumban a 21. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kaptak.
Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki. Az erődrendszer két évig tartó felújítása során 32.000 m3 földet mozgattak meg, 1.200 m2-nyi kőfelületet újítottak fel és 115.000 db bontott téglát építettek be.
A komáromi Csillagerőd állandó kiállítása a budapesti Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményéből született. A másolat szó sokak számára mindössze egy olyan tárgy, amely csupán visszfénye az értékesebb, eredeti műalkotásnak. Az itt kiállított gipsz szobormásolatok azonban egykor főszerepet játszottak a szobrászat történetének bemutatásában.
Az európai szobrászat legfontosabb emlékeiről készített gipszöntvények világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyai voltak a 18. századtól a 20. század elejéig.
Nem pusztán helyettesítették az eredeti szobrokat, műemlékeket, hanem megtestesítették a múlt művészetét. Ám a 20. században fokozatosan megváltozott a másolatok megítélése, a legtöbb gipszgyűjtemény — így a budapesti is — mostoha sorsra jutott: jórészt raktárakba kényszerült, számos darabja megsérült vagy megsemmisült. A Liget Budapest Projekt keretében felújított Csillagerőd kiállításán a Szépművészeti Múzeum egykori gipszgyűjteményének darabjai sok évtizedes kallódás után most ismét fontos szerepet tölthetnek be a régmúlt korok kultúrájának közvetítésében. A gondos restaurálás eredményeként egyfajta „kultúrtörténeti tanösvényként" Komáromban is tanulmányozhatók az ókori, a középkori és a reneszánsz szobrászat kiemelkedő alkotásai.
Nézze meg galériánkat a felújított Csillagerődről és a kiállításról. Kattintson az alábbi képre!
A kiállított mintegy háromszáz élethű gipszmásolat segítségével olyan jellemző vonásokat, összefüggéseket figyelhetünk meg, amelyeket — például az eredeti művek túlnyomó többségének mozdíthatatlansága miatt — egyetlen hagyományos tárlat sem képes bemutatni - hívja fel a figyelmet a megnyitó eseményről kiadott közleményében a Liget Budapest Project.
Az épület történetéről
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd - egy korábbi palánkvár helyén - 1850 és 1871 között épült. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött. A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit. A rendkívül leromlott állapotú épületegyüttes a Liget Budapest Projekt keretében újult meg és kapott az egész országban egyedülálló kulturális funkciót.
A komáromi Csillagerőd új, különleges történeti értéket képviselő szobormásolatokból álló kiállítása lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. Ezek mellett a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít a tárlat, így lehetőség nyílik pl. a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. Az eredetileg sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről és szemmagasságból lehet tanulmányozni.