Idén hárman kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Három, az Egyesült Államokban dolgozó tudós, David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

David Card a munka közgazdaságtanához való, empirikus adatok elemzésén nyugvó hozzájárulásáért, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens pedig az ok-okozati kapcsolatok elemzéséhez való módszertani hozzájárulásukért, közösen kapták az elismerést.

A kísérleti és empirikus közgazdaságtan három szakértője új megvilágításba helyezte a munkaerőpiacot, megmutatták, hogy természetes kísérletekből milyen ok-okozati következtetéseket lehet levonni. Megközelítésük más területekre is átterjedt, és forradalmasította az empirikus kutatást
- mutatott rá az akadémia.

Az 1956-ban Kanadában született David Card munkaügyi közgazdász és a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Természetes kísérletek segítségével elemezte a minimálbér, a bevándorlás és az oktatás munkaerőpiacra gyakorolt hatásait.

David Card arra az eredményre jutott, hogy a minimálbér emelése nincs hatással a foglalkoztatottak számára.

Munkásságának köszönhetően "azt is megértettük, hogy a diákok jövőbeni munkaerőpiaci boldogulásának szempontjából a korábban gondoltnál sokkal fontosabb az oktatás színvonala".

Az 1960-ban az ohiói Columbusban született Joshua D. Angrist a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) professzora, szakterülete a munkagazdaságtan és az ökonometria, azon belül pedig az instrumentális változók módszere.

Az 1963-ban Hollandiában született Guido W. Imbens a Stanford egyetem professzora, holland-amerikai állampolgár, szakterülete az ökonometria, ezen belül is az oksági következtetések levonására szolgáló módszerek.

Angrist és Imbens az 1990-es évek közepén feltárta, hogy természetes kísérletekből miként lehet pontos következtetéseket levonni ok-okozati összefüggések alapján.

Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kutatásai jelentős módszertani hozzájárulással javították a kulcsfontosságú ok-okozati kérdések megválaszolásának képességét.

Alfred Nobel portréja a Nobel-díjon Forrás: Origo

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a svéd központi bank (Sveriges Riksbank) alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából.

Célja az Alfred Nobel által alapított díjak kiegészítéseként a közgazdaságtudomány terén elért eredmények elismerése.

Elnevezése hivatalosan: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja, amelyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.

A legfiatalabb Nobel-díjjal járó, Gunvor Svensson-Lundqvist tervezte érem előlapján a díjalapító portréját a többitől eltérő szögből ábrázolták. Alatta a svéd központi bank emblémája, két egymást keresztező bőségszaru, körben a Sveriges Riksbank till Alfred Nobels Minne 1968 (A Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére) felirat látható. A hátlapon a díjat odaítélő testület jelképe, Észak Csillaga látható a Kungliga Vetenskaps Akademien (A Svéd Királyi Tudományos Akadémia) felirattal.

A kitüntetettek nevét a 66 milliméter átmérőjű, 18 karátos aranyból készült érme oldalába gravírozzák. Ez egyszer galibát is okozott: 1975-ben a szovjet Leonyid Kantorovics és az amerikai Tjalling Koopmans érmét a díj átadásakor véletlenül összecserélték. Erre csak akkor derült fény, amikor a két tudós már hazautazott, és hosszas erőfeszítésekbe telt, mire a tévedést orvosolni tudták. A kézzel írott svéd nyelvű diploma barna bőrbe kötött, egyedi tervezésű műalkotás, amely a kitüntetett nevét és az indoklást tartalmazza.

A díjjal az idén tízmillió svéd korona (mintegy 356 millió forint) összegű jutalom jár.

A díjat most 53. alkalommal ítélték oda, a 89 kitüntetett közül 25-en egyedül, 20 alkalommal ketten, 8 alkalommal hárman megosztva részesültek az elismerésben. Az eddigi legfiatalabb díjazott a francia-amerikai Esther Duflo, aki 2019-ben 46 évesen, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen kapta az elismerést. A ma élő legidősebb közgazdasági Nobel-emlékdíjas a 97 éves amerikai Robert Solow, akit 1987-ben tüntettek ki. Az első női kitüntetett 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom volt, őt másodikként 2019-ben Esther Duflo követte.

A közgazdasági Nobel-emlékdíj esetén is van példa "családi" díjra: az első kitüntetett, az 1969-ben díjazott holland Jan Tinbergen öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, az 1974-ben kitüntetett Gunnar Myrdal felesége, Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjban részesült. Két éve Esther Duflo és férje, az indiai-amerikai Abhijit Banerjee - a díj történetének egyetlen házaspárjaként - kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.

A magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyit (Harsányi János, 1920-2000) ismerték el megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjjal "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".

Az elmúlt tíz év közgazdasági Nobel-emlékdíjasai:

• 2011 - Az amerikai Thomas J. Sargent és Christopher A. Sims "az ok és okozat a makrogazdaságban" területén végzett empirikus kutatásaikért.
• 2012 - Az amerikai Alvin E. Roth és Lloyd Shapley a piactervezés gyakorlatának elemzéséért és a stabil piaci allokáció területén végzett kutatásért.
• 2013 - Az amerikai Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert J. Shiller azokért az empirikus kutatásokért, amelyekkel - egymástól függetlenül - azt vizsgálták, hogyan lehet több évre előre jelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását.
• 2014 - A francia Jean Tirole a piaci erők elemzéséért, amellyel "rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik".
• 2015 - A brit-amerikai Angus Deaton a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.
• 2016 - Az amerikai-brit Oliver Hart és a finn Bengt Holmström a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért.
• 2017 - Az amerikai Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan területén folytatott kutatásaiért.
• 2018 - Az amerikai William D. Nordhaus és Paul M. Romer "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.
• 2019 - Az indiai-amerikai Abhijit Banerjee, a francia-amerikai Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért.
• 2020 - Az amerikai Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájáért.