Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO jelentése szerint körülbelül ötmillió ember dolgozik az afrikai filmiparban, ami jelenleg 5 milliárd dollárral (1558 milliárd forint) járul hozzá a kontinens GDP -jéhez.
Az afrikai filmipar felemelkedése a kontinens gyarmati időszakára vezethető vissza,
sokáig azonban áthatották a sztereotípiák, és a kontinenst pusztán a nyugati mozik „egzotikus" háttereként használták fel.
Az 1960-as években számos afrikai ország nyerte el a függetlenségét, és ez a filmiparban is jelentős változásokat hozott. Különösen igaz ez az egykori francia gyarmatokra, amelyek akkoriban a francia kormánytól komoly technikai és pénzügyi támogatást kaptak.
Napjainkban a média- és szórakoztatóipar sok afrikai országban átlag feletti növekedést tudhat magáénak.
Az urbanizáció, a fiatalok nagy aránya valamint a terjeszkedő és feltörekvő középosztály az iparág sikerének legfőbb hajtóereje.
Az egyre növekvő filmgyártás, amelyet a megnövekedett beruházások és a cenzúra eltörlése is ösztönöz, további lendületet ad az amúgy is virágzó szektornak.
Az évente 2500 filmet produkáló nigériai filmipar a legnagyobb és legnépszerűbb az afrikai kontinensen.
A nigériai média- és szórakoztatóipar, azaz „Nollywood", 1992 -ben jött létre, és jelenleg a világ második legtermékenyebb filmiparának számít.
Az ipar számos nagyobb termelési központban található, mint Lagos, Onitsa, Enugu, Asaba és Abuja. Nollywood értékét 2016-ban már 3,6 milliárd dollárra (1122 milliárd forint) értékelték, és 2021-re 6,4 milliárd dollárra (1994 milliárd forint) becsülik.
Kattintson a galériára, hogy lássa a képeket az afrikai filmek világáról!
A számok ellenére az UNESCO szerint az iparágban még rengeteg potenciál van, amelyek nagyrészt kiaknázatlanok.
Ez abból is fakad, hogy Afrikában kevesebb képernyő jut egy főre, mint bármely más kontinensen, valamint a filmkalózkodás is meglehetősen elterjedt. Ráadásul a szólásszabadság hiánya még mindig több országban gátolja a kreatív munkát. A jelentés arra is kitért, hogy az 54-ből csak 19 afrikai ország kínál pénzügyi támogatást a filmkészítőknek, pedig a kibővült filmipar virágzó munkaerőpiacot is jelenthet.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója nyilatkozatában a nemzetközi együttműködés megerősítését szorgalmazta, hogy minden ország, különösen a fejlődő országok, lehetővé tegyék a kulturális és kreatív iparágak fejlesztését, amelyek életképesek és versenyképesek mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.
A filmek közjavak, amelyek állami támogatást és beruházásokat igényelnek"
- mondta.
Az UNESCO jelentés ugyanakkor kiemelte, hogy amennyiben a fenti kihívásokat teljesítik, úgy az ágazat a jövőben több mint 20 millió munkahelyet teremthet, és 20 milliárd dollárral (6232 forint) járulhat hozzá a kontinens együttes GDP-jéhez.