A nemzetközi szervezet World Energy Outlook 2021 tanulmánya szerint az idei évre becsült napi 5,2 millió hordó globális olajkereslet-növekedés nem ellensúlyozza a koronavírus-járvány hatásai miatti tavalyi napi 8,7 millió hordónyi csökkenést.
Az IEA szerint a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin iránti kereslet egyelőre valószínűleg nem áll vissza a pandémia előtti szintre, mivel részben még mindig élnek a korábban bevezetett utazási korlátozások, ugyanakkor a benzin és dízelüzemanyag kereslete valószínűleg már 2022 elején eléri a járvány előtti szintet.
Az IEA alapforgatókönyve szerint a globális olajkereslet jövőre eléri a 2019. évit, a 2030-as év közepére napi 104,1 millió hordó csúcsra fut fel, innentől pedig fokozatosan csökken 2050-ig.
Az Egyesült Államok olajkereslete 2030-ra napi 17,4 millió hordóra emelkedik a tavalyi 16,4 millió hordóról, 2050-re pedig 13,4 millió hordóra süllyed.
Európa olajkereslete mintegy feleződik, a tavalyi napi 11,9 millió hordóról 6,4 millió hordóra esik 2050-re, Oroszország esetében a kereslet a tavalyi napi 3 millió hordóról 2030-ra 3,5 millió hordóra nő, majd 3,1 millió hordóra mérséklődik 2050-re.
Eközben a közel-keleti olajkereslet a tavalyi napi 6,7 millió hordóról 10,2 millió hordóra nő 2050-re, az ázsiai és csendes-óceáni térségben napi 30,8 millió hordóról 38,8 millió hordóra emelkedik.
Az ügynökség alapforgatókönyve szerint 2050-re a világ autóparkjának 30 százaléka, nehézjármű-parkjának pedig alig 5 százaléka lesz elektromos meghajtású.
Az IEA tanulmánya szerint
a globális gázkereslet emelkedni fog a következő években, 2030-ra mintegy 15 százalékkal múlja majd felül a 2020. évit,
elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni térség keresletnövekedésének a hatására. A gázkereslet 2050-ig tovább nő, de már jóval szerényebb ütemben, akkor 5100 milliárd köbméter lesz a kereslet, mintegy 30 százalékkal nagyobb a jelenleginél.
A jelentés szerint jórészt a fejlődő és feltörekvő országok kereslete nő 2030-ig. Kína kereslete az évtized végére mintegy 40 százalékkal múlja majd felül a múlt évit. Eközben több fejlett gazdaságú ország kereslete csökken, így például Japáné 25 százalékkal, de Európáé is visszaesik, a tavalyi 596 milliárd köbméterről 587 milliárd köbméterre 2030-ra, és 497 milliárd köbméterre 2050-re. Észak- Amerikában és Dél-Koreában a gázkereslet a 2020-as évek közepén éri el a csúcsát, majd csökken. Az ázsiai és csendes-óceáni térség gázkereslete tavalyhoz képest 12 százalékkal, 1114 milliárd köbméterre bővül 2030-ra és 1442 milliárd köbméterre nő 2050-re.
A fentiek mellett a jelentés hangsúlyozta, annak érdekében, hogy el lehessen érni 2050-re a nettó nullás emissziós szintet,
a tiszta energiára fordított összegnek globálisan el kellene érnie az évi 4000 milliárd dollárt
– ráadásul még ebben az évtizedben. Noha ez a szám önmagában hatalmasnak tűnhet, az IEA szerint a károsanyag-kibocsátás 40 százalékkal csökkenthető csak olyan technológiákkal, amelyek lényegében maguktól kifizetődők. Ilyen például az energiahatékonyság növelése vagy a gázszivárgások korlátozása – írja a CNBC.
Ezzel együtt a kívánt összeg jelentős részéhez (70 százalék) szükség lesz a magánszektorra is, beleértve a fejlesztőket, a fogyasztókat és a pénzügyi befektetőket is.
A jelentés hangsúlyozta továbbá, hogy a beruházások hatalmas gazdasági lehetőséget is teremtenek a tiszta energia szektorában, olyan területeken, mint a napelemek, a szélturbinák, a lítiumion-akkumulátorok vagy az üzemanyagcellák.
Az IEA kiemelte, 2050-re a zöld technológiák piacának mérete elérheti az évi 1000 milliárd dolláros szintet, ami jelenleg az olajpiac méretével azonos.
A szervezet vezetője kiemelte továbbá, hogy megvan a kockázata annak, hogy tartós turbulencia alakul ki a globális energiapiacokon.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója közleményben hangsúlyozta, a beruházások elégtelensége tartós piaci kilengéseknek ágyazhat meg.
Az idei évben például az olajárak több mint 60 százalékot emelkedtek, miután 2020 áprilisában elérték a mélypontot, az USA-ban pedig a földgázárak megduplázódtak ebben az évben – Európában a földgáz ára mindenkori csúcsra emelkedett. Közben pedig a szén is folyamatosan drágul. Birol szerint az idei helyzet arra utal, hogy az energiapiaci átmenet során nem lehet kizárni a volatilitást és az ársokkokat.