A Zyntern.com piacvezető hazai állásportál idén negyedik alkalommal végzett országos kutatást, melynek fókuszában a fiatalok (16-28 éves korosztály) munkaerőpiaci preferenciáinak vizsgálata állt. A kutatás 2021 áprilisában zárult és több, mint 4.000 fiatal töltötte ki a 30+ kérdéses kérdőívet.
A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahelyválasztási tényezőire, hosszútávú terveire, pályakezdő fizetési igényükre és a legvonzóbb munkaadókra.
Jelen összefoglalóban a kutatás bérigényekről szóló részletes elemzése olvasható.
A több, mint 4.000 kitöltő 39 százaléka férfi, 61 százaléka nő volt. A résztvevők 55 százaléka 20-23 éves egyetemista és főiskolás, 18 százaléka 23-26 éves pályakezdő, 18 százaléka 16-19 éves középiskolás és 9 százaléka 27 évnél idősebb munkavállaló volt. A vidéki (55 százalék) és budapesti (45 százalék) kitöltők aránya hozzávetőlegesen megegyezett. Idén 13 szakterület képviselőitől érkeztek válaszok, több, mint 40 felsőoktatási és 20+ felnőtt szakképzési intézmény hallgatóitól.
A KSH 2021-es adatai alapján Magyarországon a 20 év alatti nettó átlagfizetés
165.613 forint, míg a 20-29 éves korosztály nettó átlagkeresete 240.227 forint. Az állásportál felmérése szerint a pályakezdő fiatalok bérigénye valamivel a valós adatok felett helyezkedik el, átlag 248.800 forinttal. A kérdőívet kitöltők előre meghatározott bérsávokra szavazhattak, melyek közül a legtöbb szavazatot 201.000-225.000 forintos nettó kezdőbér kapta.
Korosztályokat tekintve a 16-19 évesek átlagosan 244.600 forintos, a 20-23 évesek
243.900 forintos, a 23-26 évesek 264.500 forintos nettó kezdőfizetést határoztak meg.
A vidéki és a fővárosi válaszadók átlagos bérigénye a tavalyi adatokhoz képest kisebb mértékben mutat eltérést, 9 százalékról 3 százalékra csökkent.
A vidéki válaszadók átlagos nettó bérigénye 245.500 forint, míg a fővárosi társaik átlagosan 252.500 forint kezdő fizetést várnak.
A fővárosi fiatalok 44 százaléka szeretne legalább 250.000 forintot keresni, amíg a vidéki társaik 37 százaléka szeretné pályakezdőként kézhez kapni a hazai átlagkeresetet. A KSH adatai szerint a budapesti átlagkeresetek 27 százalékkal haladják meg az országos átlagot.
A legmagasabb átlagos fizetési igényeket az orvosi (299.000Ft) műszaki/ mérnöki
(278.900Ft), valamint az IT (270.800 Ft) területeken tanulók fogalmazták meg. Ezzel szemben a legalacsonyabb igényei a szakképzésben (219.000 Ft), pedagógusi
(212.000 Ft), művészeti (221.000Ft), valamint bölcsész (222.000 Ft) területen tanuló és dolgozó fiataloknak voltak.
A legmagasabb átlagos fizetési igénye az orvosi, a mérnöki és IT/ Tech területen tanuló és pályát kezdő fiataloknak van.
Az orvostanhallgatók 41 százaléka szeretne legalább 300.000 forint nettó kezdő fizetést, közülük 24 százalék minimum 350.000 forint nettó fizetéssel indulna. A mérnöki területen tanulók 35 százaléka szeretne nettó 300.000 forint plusszal indulni. Az IT-sok nem sokkal lemaradva következnek, nekik, több mint 55 százalékuk nem adná 250.000 forint alá és 29 százalékuk várná a legalább 300.000 HUF-os jövedelmet. Érdekesség, hogy bár igények szerint csak a dobogó harmadik helyén állnak, valós bérek esetében az IT-sok viszik a pálmát. A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ezzel szemben a műszaki képzések hallgatói a harmadik helyen állnak 428.972 forinttal.
Szakképzéssel és pedagógiai végzettséggel rendelkezők jelezték a legalacsonyabb átlagos fizetési igényeket.
Mindkét csoportnak 53 százaléka nettó 200.000 forintnál alacsonyabb bérigényt fogalmazott meg. A kutatásból továbbá kiderült, hogy a művészeti és bölcsész beállítottságú hallgatók/frissdiplomások több, mint 40 százaléka is nettó 200.000 forint alatti keresetet igényel.
Bár nem minden válaszadó adta meg nemét, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy
a nemek közötti bérszakadék a tavalyi adatokhoz képest csökkent.
A lányok átlagos bérigénye, valamennyi szakterület és lokáció válaszait figyelembe véve, nettó 235.600 forint, amíg a fiúké nettó 272.900 forint, ami közel 15 százalék különbséget jelent.
Szakterületenkénti áttekintésben látható, hogy egy kivételével minden vizsgált szakterületen a fiúk rendelkeznek magasabb bérigénnyel. Az egyetlen szakterület, ahol a női kitöltők 1,38 százalékkal magasabb béreket adtak meg Művészet és művészet-közvetítés volt. A legnagyobb pályakezdő bérigény szakadék az orvostanhallgató lányok és fiúk bérigénye esetén (17,9 százalék) figyelhető meg, de jelentős a különbség a gazdaságtudományi (14,12 százalék), a műszaki (12,36 százalék) és a jogi (11,59 százalék) szakon tanuló fiatalok esetében is.
Egymáshoz legközelebb a bölcsész (0,92 százalék), a művészeti (1,38 százalék), természettudományi (5,54 százalék) és az IT/Technológia területről érkező kitöltő lányok és fiúk bérigényei voltak (8,61 százalék).