Elképesztő drágulást produkált az elmúlt időszakban a szilíciumfém, ami az egész világgazdasági termelésre nézve nagyon komoly kockázatot jelenthet.
A nyersanyag ugyanis kevesebb mint két hónap alatt 300 százalékot drágult, ugyanis egyre nagyobb hiány van belőle.
Ez pedig elsőre azért lehet különös, mert a szilíciumfém alapját a földkéreg második legnagyobb mennyiségben előforduló eleme adja – írja a Mining.com.
A probléma alapja az, hogy Kínában jelentősen visszaesett a szilíciumfém kitermelése, köszönhetően a beszállítói láncok akadozásának és az országban tapasztalható energiaválságnak. A nyersanyag ilyen jelentős drágulása pedig súlyos gondokat okozhat a globális ipari termelésben, ugyanis a szilíciumfémet számos területen használják, például az autóiparban vagy a számítógépes chipek gyártása során.
A helyzet pedig már most annyira súlyos, hogy egyes cégek vis majorra hivatkozva felfüggesztették a termelést.
Pénteken, a norvég Elkem vegyipari gyártó (és több más cég is) közölte, hogy időszakosan leállnak bizonyos szilíciumalapú termékek gyártásával a nyersanyaghiány miatt.
A szilíciumfém esete azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy a globális energiaválság milyen sok különböző módon érinti a világgazdaságot. A legnagyobb szilícium-kitermelőnek számító Kína például igyekszik visszafogni a nagy energiaigényű iparágak működését, hogy enyhítse az energiaválságot, de ez azonnal számos területen érezteti a hatását.
További problémát jelenthet, hogy a szilícium a szilikon alapja is, amit ugyancsak nagyon sok területen használnak, beleértve olyan cikkek gyártását, mint az orvosi implantátumok, a dezodorok vagy a tömítőanyagok.
Ahogy pedig Kína visszafogja a nagy tisztaságú szilíciumfém kitermelését, a világgazdaság jelentős kitettsége most hirtelen elképesztő sérülékenységet jelent.
A legnagyobb gondban az autóipari szereplők lehetnek, mivel ebben a szektorban általában alumíniummal ötvözik a szilíciumot az alkatrészek gyártásához.
A szilíciumfémet egyébként közönséges homok és koksz kemencében történő hevítésével állítják elő. A jelenlegi évszázad nagy részében pedig az árfolyama Kínában 8000 és 17 000 jüan (kb. 1200-2600 dollár) között mozgott tonnánként. Ahogy viszont Jünnan tartomány kitermelőit arra kötelezték, hogy szeptembertől decemberig 90 százalékkal csökkentsék a kitermelést az augusztusi szinthez képest (az áramszünetek enyhítése érdekében),
az árfolyam hirtelen felugrott egészen a tonnánkénti 67 300 jüanos szintre is.
Jünnan pedig a második legnagyobb szilícium-kitermelő régió Kínában (több mint 20 százalékos részesedéssel), míg a 13 százalékkal a harmadik helyen álló Szecsuan tartományban szintén komoly kitermelési gondot okoznak az energiafogyasztási korlátozások. A legnagyobb kitermelő térségnek számító Hszincsiang tartományban egyelőre nem voltak komolyabb áramkimaradások.
További problémát jelent, hogy a szilíciumhiány a napenergia iparágában is érezteti a hatását, ahol a fémet a fotovoltaikus panelekben használják fel, finomított és tisztított formában.
A napelemes minőségű poliszilícium ára pedig a múlt hét közepén 13 százalékkal emelkedett, és 2011 óta nem látott magasságba ugrott. 2020 júniusa óta a drágulás már több mint 400 százalékos.
Ez pedig jó ürügy a poliszilícium-gyártók számára, hogy árat emeljenek, aminek következtében jelenleg a napelem modulok árazási környezete igen feszültnek mondható – mondta Jenny Chase, a BloombergNEF kutatási vezetője. A szakértő hozzátette, a napelemszektor annyiban még előnyös helyzetben van, hogy itt a kitermelők relatíve jól el tudják nyelni a magasabb nyersanyagárakat.
A piaci szereplők pedig most abban reménykednek, hogy a szilícium árfolyama vissza fog térni a normális szintek közelébe,
ahogy a következő hónapokban a kitermelés rendeződik, a kínálati hiányok pedig fokozatosan megszűnnek. Vagyis bár a legtöbben a szokásosnál magasabb árfolyamokra számítanak a következő időszakban, az optimistább elemzők szerint jövőre már normalizálódhat a helyzet.