Válaszút elé állította az észak-európai kertészeteket az elmúlt hónapokban a földgázár robbanásszerű növekedése. Az ágazaton belül a hajtatásos növények, így például
a paradicsom, a paprika és a kígyóuborka termesztésével foglalkozó kertészetek kerültek a legnehezebb helyzetbe.
Egyes becslések szerint csak Hollandiában a termelők több száz hektárt hagyhatnak művelés nélkül a fosszilis energiahordozó drágulása miatt. Ennek oka, hogy az üvegházakat jellemzően földgázzal fűtik, ami így a termelési költség jelentős hányadát adja.
Ahogyan azt Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldségalosztályának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta:
a helyzet európai uniós szintű megoldása nem tűr halasztást, a paradicsompalánták nevelését már most meg kell kezdeni, a paprikafélék esetében pedig még egy hónap áll rendelkezésre.
Novemberben erre a kérdésre pontot kell tenni, nem véletlen, hogy az Európai Unió is keresi a megoldásokat – vélekedett a szakember.
Bár hazánkban elhanyagolható azon kertészetek aránya, ahol földgázt használnak a növénynevelés során – itthon jellemzően termálvízzel fűtik az üvegházakat –, az energiahordozó áremelkedése így is éreztetheti hatását a piacon.
A hazai termelők akár még előnyt is kovácsolhatnak a kialakult helyzetből, a dolog azonban sajnos nem ennyire egyszerű. Hiszen amíg az északi országokban válságba taszítja a gázáremelkedés az ágazatot, a déli országoknak egyértelműen kedvez a folyamat. Spanyolországban és Marokkóban az éghajlati viszonyoknak köszönhetően egész évben fűtetlen fóliasátrakban folyik a termelés. Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdák profitálhatnak-e a kialakult helyzetből, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni.
A termálvíznek köszönhetően ugyan valóban van némi előnyünk, azonban az energiahordozók áremelkedése közvetett módon így is számos területen növeli a termelési költségeket, akár a villamos energiára, akár a műtrágyára vagy a fuvarozásra gondolunk. Ehhez jön hozzá januártól a megemelt minimálbér, ami tovább nehezíti a helyzetet. Ezért félő, hogy nem tudunk élni a lehetőséggel."
– hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.
Mivel a téli időszakban a szóban forgó zöldségek fogyasztásának ötven százalékát tudják biztosítani a hazai termelők, tényleges előnyt a tavaszi időszakban jelenthet nekik a piaci átrendeződés. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az áruházláncok vállalják: amint megjelenik a kínálatban a magyar áru, késlekedés nélkül előnyben részesítik azt az importtal szemben.