A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég friss tanulmánya szerint, a tiszta hidrogén jelentősen hozzájárulhat olyan területek karbonsemlegességének előmozdításához, mint az acélipar, a vegyipar vagy a mobilitás. A hidrogén és az abból előállított szintetikus energiahordozók tárolóközegként a jövőben fontos szerepet tölthetnek be a megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-rendszerek szabályozásában is.
A hidrogén alapú üzemanyagcella technológia számos előnnyel jár a jelenleg leggyakrabban alkalmazott hagyományos, égésalapú technológiával szemben.
Az üzemanyagcellák magasabb hatékonysággal működnek, mint a belsőégésű motorok, hiszen az üzemanyagban lévő kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává képesek alakítani és a meghajtott motorok sokkal csendesebbek is.
A hidrogén részesedése a globális energiaszerkezetben 30 év múlva meghaladhatja a 20 százalékot is."
– fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A hidrogén a globális felmelegedés visszaszorításán túl csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok, például a nitrogén-oxid és a kén-dioxid égetéséből származó helyi kibocsátásokat is, hiszen nem csak a mobilitásban, de a gyártóiparban is alkalmazható. Mindennek elérése azonban jelentős piaci- és állami beruházásokat, illetve bizonyos esetekben teljesen új értékláncok infrastrukturális kiépítését teszi szükségessé. Ennek kapcsán a „hidrogénvölgy" koncepció is kulcsfontosságú.
A hidrogénvölgy koncepció szerint az új energiahordozó széleskörű bevezetését három szinten és felépítésben lehet megvalósítani: fontosak a helyi, kis léptékű és mobilitásra összpontosító projektek; a helyi, közepes méretű és ipari felhasználó fókuszú kezdeményezések; valamint a nagyszabású és exportra összpontosító értékláncok is. A Roland Berger szerint a hidrogénvölgy koncepció jelentős fejlődés előtt áll. A vizsgált kezdeményezések több mint 85 százaléka még a kezdeti fejlesztési fázisok egyikében található és kevesebb mint 15 százalékuk valósult meg teljes mértékben. Majdnem az összes hidrogénvölgy részt vesz a hidrogéntermelésben, ezzel 85 százalékban lefedve a tárolást, átalakítást, valamint a szállítást.
A hidrogénvölgyek fele megújuló energiaforrásokból állítja elő a hidrogéntermeléshez szükséges primer energiát is. A koncepció kétségtelenül egyre elterjedtebb világszerte, a hidrogénvölgyek kétharmada jelenleg Európában található, míg 13 százalékuk Amerikában, 22 százalékuk Ázsia-csendes-óceáni térségben.
A legtöbb projekt beruházási volumene jellemzően 100 millió euróig terjed, de előfordulnak 1 milliárd eurós beruházási büdzsével megvalósuló, nagyléptékű projektek is.
A hidrogénvölgyek, ahogyan a projektek számossága gyarapodik, illetve mérete és komplexitása növekedik, a következő évtizedekben egyre kiforrottabbá válnak. Várhatóan az évtized közepe felé lesz megtapasztalható teljes potenciáljuk, hiszen a legtöbb ekkorra jut el a megvalósítási vagy üzemeltetési szakaszba. Üzembe helyezést követően, a hidrogénvölgyek nagy számban bővíthetik tevékenységeiket és alakíthatnak ki együttműködéseket szomszédos völgyekkel.
A szén-dioxidra kivetett adó lehetséges megemelésével, a fókusz a mobilitásról egyre inkább a karbonintenzívebb ipari ágazatok tiszta hidrogénnel való ellátása felé terelődhet, hiszen ezen iparágak szén-dioxid kibocsátásának csökkentése nagyobb hatással bírhat.
Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy földrajzi adottságaira alapozva, aktív formálója legyen a kialakulóban lévő európai hidrogéngazdaságnak.
Ennek előkészítéseként fontos a Nemzeti Hidrogénstratégia által is kijelölt lehetséges hazai hidrogénvölgyek európai kapcsolódásának megalapozása."
– hangsúlyozza Schannen Frigyes, a cég közleményében.