György László a következő uniós költségvetési időszak első munkaerőpiaci programjának szegedi nyitórendezvényén azt mondta,
a kormány a felnőttképzés átalakításával lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a technológiai változásokra és meg tudják tanítani a munkavállalóknak azokat az ismereteket, melyekre szükségük van.
A politikus úgy fogalmazott, a technológia olyan robbanásszerűen fejlődik, hogy önmagában az ezzel való lépéstartás is kihívást jelent. A kormány a felnőttképzés átalakításával mérhetővé teszi a képzések eredményeit, a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, kimenet vezérelt rendszert alakít ki, jelentősen csökkenti az adminisztrációt és növeli a képzésben résztvevők számát.
Kitért arra, nemzetközileg is egyedülálló az a rendszer, amely az adatvédelmi szabályokat szem előtt tartva összeköti a felnőttképzési adatbázisokat a hét közhiteles adatbázissal, így pontos információkat ad a végzettek munkaügyi stabilitásáról és jövedelmi viszonyairól.
70 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalati képzések támogatására, amelyből az első körben 15 milliárd forint pályázható.
Egy munkavállaló számára egy évben félmillió forint a támogatást vehet igénybe a cég a képzésre, illetve a kieső munkabér pótlására. A támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől függ: mikro- és kisvállalkozásnál 70, középvállalkozásnál 60, nagyvállalatoknál 50 százalék. A mikro-, kis és középvállalkozások esetében a támogatási plafon 50, a nagyvállalatoknál 100 millió forint - ismertette a részleteket.
György László elmondta, a cégek feltételesen vissza nem térítendő támogatást kapnak, amelynek feltétele a továbbfoglalkoztatás mellett az is, hogy a munkavállaló bérét a minimálbér emelkedésénél nagyobb ütemben növeljék.
Zöld-Nagy Viktória foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkár közölte,
a kormány a pandémia során bevezetett intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatottsági ráta nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem a jelenlegi 74,5 százalékos érték az elmúlt 30 évben a legmagasabb.
A kormány célja, hogy 2030-ra a foglalkoztatottsági ráta elérje a 80 százalékot. Ehhez nehezen elérhető társadalmi csoportok tagjait kell megszólítani, mint az inaktívak vagy olyan fiatalok, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak - mondta a helyettes államtitkár.