A 2021. februári Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozón konszenzus született arról, hogy a felek a digitális és a zöld gazdaság területén folytatott együttműködéseik bővítésére törekszenek. A kínai fél a két témában még szélesebb körben, hozzávetőleg 50 országgal kezdeményezte hasonló tartalmú megállapodások megkötését. Magyarország elsőként tárgyalta le és írta alá a két szándéknyilatkozatot a zöld és digitális magyar-kínai partnerségek létrejöttéről - ismertette a minisztérium.
A tárcaközi megállapodások alapján a felek közösen dolgoznak a digitális átalakulás felgyorsításán minden ágazatban, az új üzleti formák és modellek meghonosításán, a digitális készségek oktatásában és a digitális technológiai innovációban.
Kölcsönösen előnyös együttműködéseket építenek ki és mélyítenek el a zöld gazdaság és a tiszta energia területén is, az ágazati stratégiák és szakpolitikák összehangolásával, a zöld fejlesztések előmozdításával.
Palkovics László az ITM közleménye szerint elmondta:
Magyarország úgy válhat Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között áruforgalomból.
A keleti nyitás politikájával összhangban már a kivitelezésnél tart a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése. Záhonyba befutott az idei századik kínai konténervonat is, folyamatosak a szállítások a légi Selyemúton."
Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette: "a gazdaság jövője a világon mindenütt high-tech és zöld. A kétoldalú kapcsolatokat a globális trendekhez igazodva a jövőorientált, tudásalapú ágazatokban hasonlóképpen erősíteni kell. Magyarország már eddig is tett azért, hogy Kína legfontosabb partneréré váljon a régióban: Kaposváron közösen építettük fel Közép-Európa legnagyobb naperőművét. Az elsőként aláírt együttműködési szándéknyilatkozatokkal a magyar versenyképesség tartós növelését megalapozó szektorokban kerülünk lépéselőnybe a vetélytársakkal szemben."