A Squid Game (magyarul: Nyerd meg az életed) története emberek millióit láncolja világszerte a képernyők és a monitorok elé, viszont senki se tudja, hogy pontosan miért. A dél-koreai sorozat körüli hisztéria - vélhetően - többek között annak köszönhető, hogy az alkotás érdekfeszítő társadalmi és etikai kérdéseket mutat be, miközben látványvilágával és brutalitásával magával ragadja a nézők érdeklődését.
Egy dolog mégis bezavar a képbe: témájában nincs semmi olyan, ami új lenne az iparban.
A sorozatban lecsúszott és kétségbeesett emberek az életükért küzdenek, hogy elnyerjenek egy olyan hatalmas pénzdíjat, ami teljesen megváltoztatná az életüket. Mit kell hozzá tenniük? Olyan gyerekjátékokból kell nyertesként kikerülniük, amelyeket fiatalkorukban játszottak. A szörnyen eladósodott jelentkezők közül azonban azok, akik nem teljesítik sikeresen a kihívásokat, az életükkel fizetnek. A borzasztó feltételek azonban csak később derülnek ki, mégis sokan folytatják a brutális versenyt, hiszen számukra már nincs veszítenivaló.
A Bloomberg értékelése szerint a sikeres műsor október közepéig állítólag 900 millió dollár bevételt generált a streaming platform számára. Nézőcsalogató elemeinek köszönhetően - ilyen például látványvilága, brutalitása, aktualitása - a felület egyik legnépszerűbb sorozatává vált. A többepizódos műsor 2021. szeptember tizenhetedikei megjelenése után 27 nappal már elérte a 111 milliós nézettséget, amivel letaszította a streaming platform addigi rekordtartóját, a Bridgertont.
A CNBC beszámolója szerint
a Squid Game elkészítése mindössze 21,4 millió dollárba kerülhetett, ami eltörpül a jelenlegi értéke mellett.
Globálisan az elmúlt években egyre nagyobb a sikere azoknak a sorozatoknak is, amelyek nem angol nyelven kerülnek a néző elé. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az emberek világszerte egyre inkább kezdenek hozzászokni a sorozatok, filmek feliratos vagy átszinkronizált verzióihoz, így jelentősen megnőtt az érdeklődés más országok streaming műsorai iránt. A CNBC megírta, hogy a streaming platform, aminek köszönhető a Squid Game, a Money Heist (magyarul: A nagy pénzrablás), illetve a Bridgerton is, az év elején már 500 millió dolláros tartalomfejlesztéssel számolt Dél-Koreában, ahol az előfizetők száma meghaladta a 3,8 milliót a tavalyi év végén. Mindemellett más vállalatok, köztük például a Disney, szintén növelték a gyártási erőfeszítéseiket Ázsiában és más kontinensek országaiban, ahol a költségek gyakran kisebbek, mint az Egyesült Államokban.
A dél-koreai sikersorozatot közvetítő vállalat az elmúlt öt évben, 2015 és 2020 között, 700 millió dollárt fektetett az ázsiai ország film- és sorozatiparába.
Tervének megvalósításához pedig két gyártóbázist épített az országban. A már létező koreai tartalmakhoz való hozzáférés jogainak megszerzése mellett a cég több mint 80 eredeti műsort készített helyben, köztük a „Kingdom" című népszerű zombis thrillert.
A vállalat vezetői azzal indokolták befektetési döntéseiket, hogy szerintük a világ teljesen beelszeretett a dél-koreai tartalmakba.
Ezzel magyarázható az is, hogy az ország film- és sorozatipara globálisan a ranglista élbolyába került, maga mögé utasítva sokkal nagyobb országokat, mint például a Bollywoodról híres Indiát vagy Mexikót, amelyeknek lakossága potenciás nézettséget tudna biztosítani a hazai tartalmaknak.
Ahogyan az Origo korábban megírta, a dél-koreai filmkészítés története nem volt zökkenőmentes. 1960-ban jött létre az első kereskedelmi filmstúdió, a Shin Film, illetve egy évvel később a Mabu című film hatalmas nemzetközi sikert ért el. Azonban nem sokkal később, 1962-ben szigorú mozgóképtörvényt vezettek be az országban, amely korlátozta a filmkészítők szabadságát, szigorú cenzúra lépett életbe és 71 vállalatot államosítottak. 1966-ban újabb szabály lépett életbe: az év folyamán a mozik csak 146 nap lehettek nyitva.
Egy évvel később azonban még inkább szigorítottak ezen a rendeleten, így már csak 365-ból 73 napon szórakoztathatták a mozgóképes vetítéssel az embereket.
1986-ban lazítottak a törvényeken, így egyik évről a másikra 29-ről 61-re nőtt a dél-koreai filmstúdiók száma. Ekkor az ország fiatal rendezői egy teljesen új stílust kezdtek el meghonosítani. Mindemellett megjelentek az első hollywoodi műsorok is, noha elég szigorú feltételek mellett. Azonban a külföldi művek térhódítása eleinte káros hatással volt a dél-koreai saját gyártásra: 1998-ban 43 hazai film készült, míg az 1980-as években még nagyjából 120.
Ezzel párhuzamosan azonban 1996-ban 405 határon túli filmet vetítettek.
1995 fordulópontként változtatta meg az ázsiai ország film- és sorozatiparát. Ebben az évben megnyílt az út mind a nemzetközi terjeszkedés, mind a belföldi gyártás fellendülése felé, mivel ebben az időszakban megtörtént a piac liberalizációja. Ezzel együtt a regionális filmkészítés határai is megszűntek, így megjelenhettek a piacon nagy filmkészítő konglomerátumok, olyan nagy cégek léptek be a piacra, mint például a Samsung, Daewoo, illetve az LG is. A filmipar robbanásszerű fellendülésével 1996-ban megrendezték az első Busani Nemzetközi Filmfesztivált, 2 évvel később pedig megnyílt a nemzet első multiplex mozija.
Fontos megemlíteni, hogy 1999-ben a szöuli kormány elkezdte támogatni a kockázatitőke-befektetéseket, mivel a filmszektor, rövid befektetési hozamidővel és viszonylag alacsony kockázattal, igencsak ígéretessé vált az országban.
Dél-Koreában az audiovizuális befektetési alapok mai napig nagyon fontos szerepet töltenek be. A szabadpiaci viszonyoknak és a cenzúrának köszönhetően az ország filmiparának bevétele folyamatos növekedésnek indult, amelynek köszönhetően jelentős nemzetközi sikereket arattak.
Napjaink egyik legkimagaslóbb eredményét 2019-2020-ban érte el az ország, amikor Pong Dzsunho Élősködők című (angolul: Parasite) filmje az Oscar-gálán is négy díjat nyert, köztük a legjobb film díját. Ezzel a művel Dél-Korea olyat ért el, amit addig a pontig idegen nyelvű alkotás korábban még sosem: elnyerte a legjobb film elismerést - tehát nem az idegen nyelvű film kategóriában aratott diadalt, hanem abban, ahol nem angol nyelvű film még sosem.
A dél-koreai kultúra, illetve szórakoztatóipar termékei évek óta egyre népszerűbbek világszerte. Kiemelkedő jelenség, hogy az ország egy sajátos zenei formája, a K-pop globálisan elképesztő sikereknek örvend. Tavaly például a BTS fiúbanda elsőként érte el az első helyet az amerikai Billboard zenei sikerlistán. Az iparág már 2018-ban 5,31 milliárd dolláros bevételt generált az ország számára, két évvel később pedig a külföldi eladások elérték a 723 millió dollárt is - írta meg az Origo.
Összeségében azt lehet mondani, hogy Dél-Korea populáris kultúrájával, divatjával, filmjeivel, sorozataival, konyhájával és popzenéjével már a kilencvenes évektől elkezdte meghódítani a világot.
Noha nem minden évben jön egy Psy Gangnam Style-hoz hasonló őrület, mégis, az utóbbi néhány évben az ország hatalmas sikereket ért el globálisan. A csúcsot a már említett Élősködők 2020-as Oscar-díja jelentette, ehhez képest szinte azonnal jött a Squid Game sikere. A koreai popkultúrában rejlő lehetőségek kiaknázását pedig egyre több vállalat kezdte meg. Mindemellett a világ egyik leggyakrabban használt platformját is meghódította a mű, hiszen többmilliárdos megtekintése van már TikTokon. Vagy például a Vans fehér tornacipői iránt 7.800 százalékkal nőtt meg a kereslet, illetve bármilyen üzletben megtalálható zöld melegítőket, illetve piros kezeslábasokat cukorkaként vásárolják fel az emberek - hiszen a sorozat szereplői ilyen öltözékekben láthatók.
A sorozat sikereiben a potenciált azonban nem csak a nagyvállalatok látják. Az Origo egy korábbi cikkében beszámolt arról, hogy új befektetési őrület hódította meg a világot a műsor hatására. A Squid Game által ihletett kriptovaluta több mint 310 ezer százalékos ugrás után kis idővel szinte minden értékét el is vesztette.
Rengeteg ügyfél vesztette el így pénzét, amíg a csalók 3,38 millió dollárral lettek gazdagabbak.
Arról pedig talán kevesebb szó esik, pedig szintén nem elhanyagolható mozzanat, hogy a gyerekek körében nem a szó legjobb értelmében terjed a sorozat ismertsége. A sorozatban látottakat másoló, egymást verő fiatalokról, égési sérülést szenvedett kamaszokról érkeznek hírek.
Ami pedig az alapvetően egyáltalán nem gyerekbarát tartalom iránti érdeklődést jelenti: hiába lerágott csont a gyilkos játékokról szóló alkotások, az emberek valahogy szeretik azt nézni, ahogyan egymással vívnak élet-halál harcot kiszolgáltatottak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nézők pszichológiailag feltétlenül problémákkal küzdenek. A Psychology Today cikke szerint azok, akik szeretnek horrorokat nézni otthon, felkészültebbek lesznek a krízishelyzetekre a műsor nézése közben átélt félelmek miatt. A Squid Game-ben pedig a véres, horrorisztikus jelenetekből nem volt hiány, ezek mellett pedig olyan társadalmilag fontos témákat hozott fel, ami szinte mindenkit elgondolkoztat, aki látta.
A sorozat sikerének még számos más okai lehetnek. Már ez idáig is számos tanulmány született annak érdekében, hogy magyarázatot nyújtson erre a kérdésre. Azonban a Squid Game rajongói örülhetnek, hiszen Hwang Dong-hyuk, a mű elkészítője már bejelentette a második évadot.