A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást

Illusztráció

Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi előrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínűsíthető az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 előtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következő két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajlatváltozás elkerüléséhez?

A PwC Net Zero Economy Index 2021 megállapítja, hogy ahhoz, hogy a globális kibocsátás 2030-ig felére csökkenjen és az évszázad közepére a nettó nulla eléréséhez 12,9 százalékos éves dekarbonizációs ráta szükséges. Ez az a fejlődési pálya, amely a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos céljának eléréséhez és a katasztrofális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges. A 12,9 százalékos érték a 2020-as dekarbonizációs ráta (2,5 százalék) több mint ötszöröse, a 21. század során mért globális átlagnak (1,5 százalék) pedig a nyolcszorosa.

A globális energiaszükséglet 2020-ban a GDP 3,3 százalékos visszaesése mellett 4,3 százalékkal csökkent, ami az energiához kapcsolódó kibocsátások 5,6 százalékos csökkenéséhez, valamint a globális összkibocsátás visszaeséséhez vezetett.

Ennek eredményeként a globális dekarbonizáció mértéke (a szén-dioxid-intenzitás csökkenése: az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás a GDP egy dollárjára vetítve) elérte a 2,5 százalékot. Ez meghaladja az elmúlt 20 év 1,5 százalékos átlagát, illetve némi növekedést jelent a 2019-es 2,4 százalékos értékhez képest is. Ugyanakkor ez az érték még mindig messze elmarad attól az előrelépéstől, amely a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához szükséges.

A Net Zero Economy Indexről

A Net Zero Economy Index (nettó nulla kibocsátású gazdaságra vonatkozó index) az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátások dekarbonizációját követi nyomon világszerte. Az elemzés a BP globális energiastatisztikai adatain (BP Energy Statistics of World Energy) alapul, mely a kőolaj, földgáz, illetve szén elégetésével járó tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátásokat összesíti. Az elemzés a más szektorokból (pl. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és egyéb földhasználat) vagy az egyéb üvegházhatású gázokból származó kibocsátásokat, illetve a megkötött szén-dioxidot nem veszi figyelembe, ezért adatai a nemzeti kibocsátási nyilvántartásokkal közvetlenül nem vethetők össze.

A korlátozások alatt csökkent a kibocsátás, de ez nem jelent hosszú távú pozitív tendenciát

Bár a Covid-19 hatása továbbra is érezhető az egész világon, 2021-ben már jóval kevésbé jellemzőek a járvány miatti széles körű korlátozások. Ezzel egyidejűleg a gazdasági tevékenység fellendülése és az energiaigény újbóli emelkedése tapasztalható. Annak ellenére, hogy a kormányok erőfeszítéseket tesznek a „zöld fellendülés" ösztönzésére, a globális energiakereslet 2021-ben 4,6 százalékkal fog növekedni – főként a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban. Mindez magával vonja a széndioxid-kibocsátás emelkedését is, aminek a legfőbb eleme a villamosenergia-termelésben a szén iránti növekvő kereslet.

Illusztráció Forrás: PR Garden

Lengyel András, a PwC Magyarország energetikai és közműszolgáltatási tanácsadás területének vezetője rámutat:

Még a 2020-as globális gazdasági lassulás ellenére sem volt képes a G20-ak egyetlen országa sem elérni a 12,9 százalékos dekarbonizációs arányt, amely a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés eléréséhez szükséges.

Hozzátette, hogy az országok, régiók között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Az EU, illetve a G7 országok a globális átlagnál jobban teljesítettek, 6,3 százalékos, illetve 5,7 százalékos energiaintenzitás-csökkenést elérve 2020-ban. Összességében Mexikó és Indonézia érte el a legnagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést a gazdasági növekedésükhöz képest: ezekben az országokban 12,4 százalékkal, illetve 10,6 százalékkal csökkent az energiaintenzitás a 2019-es szinthez képest. Ugyanakkor vannak országok, ahol kifejezetten nőtt az energiaintenzitás 2020-ban (például Argentína, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia) - ez nagyon nehezen összeegyeztethető a párizsi egyezmény globális célkitűzéseivel.

A PwC szakértője szerint globális szinten a kormányzatok részéről erősebb elköteleződésre lenne szükség, hogy a párizsi egyezményben foglalt célok teljesülhessenek. Ugyanakkor az reményre adhat okot, hogy a magánszektor szereplői közül egyre többen tesznek egyértelmű vállalásokat a kibocsátáscsökkentés érdekében.

A magánszektor szerepe létfontosságú

A magánszektornak létfontosságú szerepe van a pozitív éghajlat-politikai intézkedések megvalósításában, és az elmúlt 18 hónapban a magánszektor részéről a nettó nulla kötelezettségvállalások száma minden eddigit felülmúlt. Az évszázad közepére a nettó nulla kibocsátás eléréséhez az ágazatok és az iparágak közötti együttműködésre lesz szükség, a vállalkozások azonban ezt egyedül nem képesek elérni. Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés a szükséges mértékben megvalósuljon, a magánszektornak egyértelmű és következetes kormányzati jelzésekre van szüksége, amelyek ösztönzik a vállalatok éghajlatvédelmi tevékenységét.

Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója elmondta:

Jelenleg több mint 3 ezer vállalkozás vesz részt a Race to Zero kampányban, amelyhez 733 város, 31 régió, 173 nagybefektető és 622 felsőoktatási intézmény csatlakozott."

Folytatta: "Ez a valaha volt legnagyobb összefogás, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy a nettó nulla kibocsátást legkésőbb 2050-ig eléri, és amely együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 25 százalékát és a GDP több mint 50 százalékát teszi ki. Ha most határozott és döntő lépéseket teszünk annak érdekében, hogy 2030-ig felére csökkentsük a globális kibocsátást és legkésőbb 2050-ig elérjük a nettó nulla kibocsátást, akkor van esélyünk a sikerre."