1800 milliárd forintra pályázhatnak a települések fejlesztési elképzeléseik megvalósításához

Budapest, 2021. június 17. Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Pénzügyminisztériumban Magyarország idei helyezéséről az IMD globális versenyképességi rangsorában 2021. június 17-én. Öt helyet lépett előre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban. Az IMD versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország így a 42. MTI/Máthé Zoltán

A következő hét évben 1800 milliárd forintot biztosít a kormány a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor Budapesten.

Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy az első pályázati felhívások összesen több mint 636 milliárd forint értékben már megjelentek. Ezek a 4-es és 5-ös út fejlesztését, települések infrastruktúrafejlesztését, fenntartható városfejlesztést, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését és foglalkozási-gazdaságfejlesztési együttműködések létrejöttét támogatják.

Varga Mihály pénzügyminiszter Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A pénzügyminiszter hozzátette: kedden válik elérhetővé a bölcsődék-óvodák létesítését, fejlesztését, eszközbeszerzését támogató felhívás.

A TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére

- mondta el a pénzügyminiszter.

Varga Mihály kiemelte: a források legalább 65 százaléka jut majd a nagyobb fejlesztést igénylő négy magyarországi régióba, és a megyéken belül járási és térségi szinten is lesz lehetőség arra, hogy a fejlesztési pénzek oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.

"A polgári oldal több mint két évtizede következetesen tartja, erős vidéki gazdaság nélkül nincs erős magyar gazdaság" - fogalmazott a miniszter.

Mint mondta, az innováció és a fejlődés nem lehet a nagyvárosok kiváltsága. A vidéki beruházások a gazdaság egészéhez többszörös pozitív hozadékkal járulnak hozzá, mert a helyi gazdaság élénkítésén túl életminőséget javítanak, munkahelyet teremtenek és lehetőséget adnak a további szellemi és gazdasági kapacitásnövelésre. Hosszú távon ez az alapja a régiók közötti különbségek megszüntetésének - fejtette ki.

Felidézte, hogy az előző hétéves időszakban 1500 milliárd forinttal támogatta a kormány a magyar települések fejlesztéseit a Terület- és településfejlesztési operatív programon keresztül. A résztvevő 18 megye és 22 megyei jogú város saját programokat valósíthatott meg. Ennek köszönhetően csaknem 7 ezer hektár iparterület jött létre vagy újult meg, több mint 14 ezer bölcsődei férőhely jött létre vagy nőtt ezek színvonala, megújult több mint 2200 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat, közel 60 ezer ember képzése és bértámogatása valósult meg, 800 kilométer közút újult meg, 1500 kilométer kerékpáros útvonal épült és több mint 2 ezer kilométer vízelvezető rendszer teszi biztonságosabbá a települések üzemeltetését - ismertette a pénzügyminiszter.

Varga Mihály úgy fogalmazott:

egy évvel ezelőtt a legoptimistábbak sem remélték, hogy a magyar gazdaság ilyen gyorsan visszaáll a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára, ehhez a kormány által 2020-21-ben megtett válságkezelő lépéssorozat jelentősen hozzájárult.

Magyarország a tíz európai uniós ország közé tartozik, amelyek már elérték a 2019-es év végi kibocsátási szintjüket - jelezte.

A pénzügyminiszter elmondta, a kormány a gazdaság újraindításakor is komoly figyelmet fordított a megyeszékhelyek, vidéki városok gazdasági fejlődésére.

Varga Mihály kitért a 3500 milliárd forint összértékű, több mint 250 projektet tartalmazó Modern Városok programra, valamint a 2015-ben megindított Nagyvállalati Beruházási Támogatás programra, amelynek keretében számos vidéki céget támogattak, és amelyben eddig 172 milliárd forint vissza nem térítendő forrásról döntöttek. Jelezte azt is, hogy az Egészségipari Támogatási programmal eddig 66 milliárd forinttal járultak hozzá az országszerte létrejövő egészségipari fejlesztésekhez.

Ezek a pályázati lehetőségek a pandémia idején és a gazdaság újraindításakor jelentős szerepet játszottak a magyar vállalkozások fennmaradásában, a munkahelyek megőrzésében és teremtésében, a gazdaság egészére katalizátor szerepet gyakoroltak innovációk, fejlesztések megvalósításában"

- mondta a pénzügyminiszter.

Pajna Zoltán, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a megyei önkormányzatok a területfejlesztés területén az elmúlt években bizonyítani tudták, hogy számíthat rájuk a kormányzat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen több forrás áll rendelkezésre, mint az előző hétéves ciklusban. Kiemelt célként említette, hogy a forrásokat teljes egészében le tudják majd hívni.