A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Egy átlagos felnőtt 34 évet tölt képernyők előtt

Ezért fontos a kékfény szűrős szemüveg laptop munkahely iroda monitor
Vágólapra másolva!
Vannak, akik életük több mint 1/3-át a képernyőre meredve töltik. Bár a természetet nagyra tartjuk, szeretnénk közel érezni magunkhoz, kapcsolatunk vele mégis túl felületes – állapítja meg egyebek között a VELUX megbízásából készült, Magyarország mellett további hét közép-európai országra kiterjedő felmérés. A magyar adatok is azt mutatják, hogy ritkán nézünk fel a madarakra, fákra, felhőkre, pedig jól tudjuk, hogy a természet megfigyelése pozitív hatással van egészségünkre és közérzetünkre.
Vágólapra másolva!

A válaszadók 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a természetet és annak védelmét fontosnak tartja. A természet fontosságát megértő emberek magas arányának oka lehet az éghajlati fenyegetések egyre gyakoribb megjelenése és a rendszerszintű változások szükségességének hangsúlyozása a nyilvánosság előtt, de a természettől való eltávolodás érzéséből is fakadhat.

SMS nyak szindróma

A természettel való kapcsolat hiánya sok egészségügyi problémát okozhat. Az egyik a nyak degenerációja, amelyet a nyak rossz tartása okoz, amikor hosszú időn át nyomkodjuk telefonjainkat és laptopjainkat, folyamatosan ellenőrizve őket még szabadidőnkben is. A szindróma neve: "Head Down", vagy "Dropped Head" de "Text Neck" néven is említik.

A kütyük fölé hajolva megváltoztatjuk a gerinc természetes görbületét, ami hosszú távon károsodáshoz vezet.

A szindróma fájdalmat okozhat a nyak hátsó vagy oldalsó izmaiban, a vállakban és akár a hát alsó részén is. Ez még a tinédzsereket és a kisgyermekeket is érinti.

A kütyük fölé hajolva megváltoztatjuk a gerinc természetes görbületét, ami hosszú távon károsodáshoz vezet Forrás: Velux

Van, aki évente közel 5000 órát tölt képernyőkre meredve: telefonra, laptopra, tévére, játékeszközökre vagy e-könyv olvasókra.

Ez azt jelenti, hogy

egy átlagos felnőtt 34 évet tölt a képernyő előtt.

A magyar válaszadók 71 százaléka tisztában van azzal, hogy túl sok időt tölt a telefon vagy a számítógép képernyője előtt. 92 százalékuk úgy véli, hogy a civilizáció fejlődése elválasztotta az embert a természettől. A magyar válaszadók 82 százaléka nincs napi kapcsolatban a természettel. Egy átlagos napon háromból egy ember kevesebb, mint egy órát tölt a szabadban. A nagyvárosokban élők körében erősebb a természet iránti vágy.

Függőség a technológiától

Általánosságban szinte minden magyar (96 százalék) egyetért azzal, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk tisztelni a környezetet. A válaszadók 89 százaléka elismeri, hogy sok más olyan tevékenység is létezik, amely vonzóbb a gyermekek és a tinédzserek számára, mint a szabadban töltött idő.

A magyarok 93 százaléka azt tapasztalja, hogy a gyerekek és a fiatalok kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a korábbi generációk. Ráadásul az emberek 92 százaléka úgy véli, hogy a technológiától való függőség komoly problémát jelent a gyermekek és a fiatalok számára.

A magyarok 93 százaléka azt tapasztalja, hogy a gyerekek és a fiatalok kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a korábbi generációk. Forrás: Velux

Az urbanizációs folyamatok, az új technológiák, az életmódunk, az autóforgalom növekedése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy korlátozzuk a kint töltött időnket, ha pedig kint vagyunk a szabadban, nem figyelünk környezetünkre.

A megkérdezettek több mint a fele (57 százalék) szokott az égre nézni, hogy megfigyelje a felhőket, a madarakat vagy a napot, de 40 százalékuk legfeljebb öt madár, vagy fafajt ismer fel.

A legnagyobb nehézséget a felhőtípusok és csillagképek azonosítása jelenti, pedig a természet megfigyelése pozitív hatással van egészségünkre és közérzetünkre.

A természet megfigyelése pozitív hatással van egészségünkre és közérzetünkre Forrás: ikostudio - stock.adobe.com/©ikostudio - stock.adobe.com/Erik Reis - Ikostudio

A kutatásról:

A "HEAD DOWNERS 2021" (Fejhorgasztók 2021) jelentést a VELUX megbízásából a Kantar kutatóintézet végezte el a CAWI tanulmányának alapján 2021. szeptemberében. A tanulmány 8 közép-európai ország – Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia – lakosságára terjedt ki.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!