Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A négy lakossági alindex közül három javulni tudott az előző hónaphoz képest, azaz az eredményekből jól látható, hogy a háztartások konjunktúraérzetének további javulását nagyban segíthetné az infláció mérséklődése.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző hónaphoz képest. Legkedvezőbbnek továbbra is a foglalkoztatási helyzetet ítélték a háztartások, ennek alindexe kismértékben, +4,6-ről +6,2-re emelkedett. A legnagyobb mértékben, 4,7 ponttal az anyagi helyzet megítélése vált kedvezőbbé, az ezt leíró alindex értéke −3,8-re változott. A gazdasági környezet alindexe −9,1-ről −5,9-re emelkedett. A legkedvezőtlenebb továbbra is az infláció megítélése, az ezt leíró mutató −41,2-ről −47,4-re csökkent – ami a legalacsonyabb érték a felmérés kezdete óta – összhangban az infláció elmúlt hónapokban tapasztalt gyorsulásával.
A lakossági adatokon jól látszik a hiteltörlesztési moratórium részleges kivezetésének hatása, ami egyben az anyagi helyzet jobbra fordulását is jelenti, hiszen a háztartások eladósodottsága mérséklődni kezdett. Míg novemberben csak 17,7 százalék mondta, hogy csökkent a hitelállománya az elmúlt 1 évben, addig decemberre ez az arány 23,9 százalékra emelkedett. Eközben a hitellel nem rendelkező háztartások részaránya 66,5 százalékról 64,9 százalékra, a növekvő hitelállománnyal rendelkezőké pedig 12,0 százalékról 9,8 százalékra mérséklődött.
Az infláció esetében nemcsak a múlt folyamatainak megítélése vált kedvezőtlenebbé, de a következő 1 éves inflációt is magasabbra várják a megkérdezettek. Azok aránya, akik szerint az infláció a következő egy évben 1 százalék alatt vagy 1 és 2 százalék között lesz, alig változott, decemberben 1,0, illetve 8,0 százalékot tett ki. A jegybanki célsávba, azaz 2 és 4 százalék közé az előző havi 23,0 százalék után 20,0 százalék várja a pénzromlást, míg 4-5 százalékos inflációra 18,5 százalék helyett 19,9 százalék számít, ennél magasabbra pedig 35,5 százalék helyett 40,7 százalék.
A vállalati felmérésben három alindex értéke romlott, míg egyé javult decemberben az előző hónaphoz képest. Javulást az üzleti környezet alindexe mutatott, 0,4 ponttal −2,6-re emelkedett. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, ennek mutatója +12,3-ről +10,6-re csökkent. Kismértékben negatív a gazdasági környezet és az iparági környezet megítélése: az előbbi −5,5-ről −7,2-re, míg utóbbi −4,1-ről −5,3-re módosult.
Az egyes kérdések esetében az előző hónaphoz képest a válaszok eloszlása csak minimális mértékben módosult. A legnagyobb pozitív irányú változás a következő egy évre vonatkozó beruházási hajlandóság esetében tapasztalható. A válaszadók 38,9 százaléka jelezte decemberben, hogy beruházna (inkább igen, valószínűleg igen vagy biztosan) a következő egy évben. Ez az arány novemberben 36,4 százalék volt. A decemberi 38,9 százalékos arány magasnak számít: a kérdőíves felmérés 2019. augusztusi indulása óta 2020 januárjában volt a legnagyobb, 43,2 százalék, előtte pedig 40 százalék körül ingadozott, azaz a vállalkozások beruházási hajlandósága már megközelítette a vírus előtti szintet.
A legnagyobb mértékű negatív változás novemberről decemberre a rendelésállomány aktuális szintjével kapcsolatban történt: míg novemberben a megkérdezett vállalatvezetők 21,4 százaléka számolt be alacsony rendelésállományról, addig decemberre ez az arány 27,0 százalékra emelkedett. Az előző havi 62,3 százalék után a válaszadók 55,6 százaléka mondta, hogy a rendelésállománya az ilyenkor szokásos szinten alakul. A magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya nem változott, 14,0 százalékot tett ki. A rendelésállomány megítélése összességében kedvezőtlenebb az elmúlt hónapokban mértnél, nagyjából a júliusi szinttel egyezik meg, míg a tavasszal mértnél pozitívabb.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4-4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
