5,3 százalék lehet a jövő évi gazdasági növekedés

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,6, jövőre 5,3, míg 2023-ban 4,8 százalékkal bővülhet. Az idei növekedés a gazdaság újraindulása miatt, tehát annak ellenére is robusztus, hogy a nemzetközi ellátási láncok szakadozása visszaveti a feldolgozóipar, azon belül is elsősorban a járműgyártás teljesítményét. A gazdasági növekedést az előrejelzési időszak elején inkább a belső kereslet húzza majd, míg 2023-ban az ellátási láncok helyreállásával és a beruházások termőre fordulásával már a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív lehet - áll friss elemzésükben.

A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2021-ben 3,3, 2022-ben 7,4, 2023-ban pedig 3,7 százalékkal bővülhet. A növekedésben jövőre nagy szerepe lesz a bázishatásnak (már nem számítunk a most tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedésekre), a magas foglalkoztatásnak, a reálbérek várható érdemi emelkedésének – amelyet a munkát terhelő adók csökkentése mellett a munkaerőhiány, illetve a minimálbér erőteljes emelése is támogat –, valamint a jelentős kormányzati transzfereknek (például családok adóvisszatérítése).

Bár a kormányzat a költségvetési hiány lefaragása és az építőipar kapacitáskorlátja miatt a beruházások egy részét későbbre halasztotta, az új uniós költségvetési ciklus indulása, illetve a vállalkozások növekvő beruházási kedve élénkítheti a beruházások volumenét – idén 8,8, jövőre 6,4, 2023-ban pedig 7,5 százalékkal. A beruházási ráta tehát tartósan magas maradhat – a vállalkozások beruházásai pedig később az export oldalon hozhatnak javulást.

Ugyanakkor a nettó export csak 2023-tól tudja ismét pozitívan befolyásolni a növekedést: amíg az idei első félévben a növekedésre gyakorolt hatása még pozitív volt, addig a harmadik negyedévtől ez a hatás negatívvá vált az erőteljes belső kereslet, illetve a feldolgozóipar nehézségei miatt. Az ellátási láncok, illetve a nemzetközi turizmus helyreállásával 2023-ban már pozitív növekedési hozzájárulásra számítunk.

Az elmúlt időszakban az infláció 7 százalék fölé emelkedett. Ehhez nagyobb részben nemzetközi tényezők járultak hozzá (növekvő olajár, energiaár, ellátási láncok szakadozása), míg kisebb részben belföldi tényezők (erőteljes kereslet, gyenge forintárfolyam, dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése). A pénzromlás mértéke a következő időszakban lassan mérséklődhet: a 2021-es 5,1 százalék után 2022-ben várhatóan 5,3 százalékot tesz ki, majd 2023-ban 3,7 százalékra lassulhat. Ez tehát azt jelenti, hogy a várakozásaink szerint stabilizálódó külső környezet, valamint a szigorúbbá váló fiskális és monetáris politika stabilizálni, illetve mérsékelni tudja majd az áremelkedést. A pénzromlás kapcsán a legnagyobb kockázatot a magas múltbéli infláció várakozásokba történő beépülése és a nemzetközi folyamatok alakulása jelenti. Az elmúlt években a megszokottnál magasabb, de historikusan nem kiemelkedő infláció mellett a reálbérek továbbra is növekedni tudnak: becslésünk szerint 2022-ben 5,7, 2023-ban pedig 6,7 százalékkal.

A romló inflációs adatok hatására a jegybank az elmúlt fél évben megkezdte monetáris politikájának szigorítását – a folyamatos kismértékű kamatemelések mellett kivezette nemkonvencionális eszköztárából az eszközvásárlási programokat. Várakozásunk szerint a szigorítások a közeljövőben még folytatódhatnak, ám a korábbinál már lassabb ütemben. A monetáris politika tehát az eddigieknél szigorúbb lesz, de a reálkamat még 2022-ben is negatív marad, azaz semmiképpen sem lesz szigorúnak nevezhető.

A fiskális politika szintén hangnemet váltott: a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint a 2022-re tervezett hiány a költségvetési törvényben eredetileg szereplőnél 1 százalékponttal alacsonyabb, 4,94 százalék lehet. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen a már újraindult gazdaság nem igényel a korábbihoz hasonló mértékű költségvetési forrásokat, az alacsonyabb kiadások pedig segítik az egyensúlyi mutatók (infláció, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg) javítását. Ugyanakkor a 4,9 százalékos hiány nem tekinthető túl szigorúnak, a növekedés fenntartása érdekében az csak fokozatosan mérséklődik. Becslésünk szerint a költségvetés hiánya 2022-ben a GDP 5,2, míg 2023-ban annak 3,5 százaléka lehet, a GDP-arányos államadósság pedig az idei év végére becsült 79,9 százalékról a következő két év során 75,0 százalékig csökkenhet.

Várakozásaink szerint tehát

a magyar gazdaság a járványon túljutva folytathatja dinamikus növekedését.

Ezt azonban több kockázati tényező is övezi: kérdés például, hogy hogyan alakul a jövőben a vírushelyzet hazánkban és külföldön, mikorra állnak helyre az ellátási láncok, illetve mi történik az energiaárakkal.

Forrás: Századvég Konjunktúrakutató Zrt.