A kriptovaluták mögött álló blokklánc-technológia sokak szerint a jövő egyik legígéretesebb technológiája. Mindazonáltal az elemzők már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy a mögöttes elektronikai hálózat, valamint általában a kriptovaluták piacának energiaigénye hatalmas környezeti károkat okozhat. Mivel pedig Kínához köthető a globális kriptovaluta-kereskedelem közel 80 százaléka, így az ázsiai óriás szerepe megkerülhetetlen a kérdésben – írja a The Guardian.
A Nature magazin elemzése szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy a kínai „bitcoin-bányák" nagyjából 40 százaléka mögött szénfelhasználás van, míg a fennmaradó rész energiaigényét megújuló forrásokból biztosítják. A kriptovaluták "bányászata" azt jelenti, hogy a felhasználók informatikai eszközei végzik el a háttérben azokat a számításokat, amik révén az egyes tranzakciók végül felkerülhetnek a blokkláncra.
Mindazonáltal a szénbányák olyan hatalmasak, hogy végül Peking saját klímacéljainak is keresztbe tehetnek.
A kínai vezetés ugyanis azt tervezi, hogy már 2030 előtt elérik a szén-dioxid-kibocsátás tetőpontját, majd 2060-ig az ország fokozatosan közelít a karbonsemlegességhez, végül pedig eléri azt.
Eközben viszont a kínai „bitcoin-bányák" 2024-ig 130,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetnek. Összevetésképpen, ez megközelíti Olaszország vagy Szaúd-Arábia éves üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
A becslések szerint idén a kriptovaluta-bányászat iparága használhatja fel a világ összes áramtermelésének 0,6 százalékát – ez több mint Norvégia teljes áramfelhasználása egy átlagos évben.
A kriptovaluták bányászata kapcsán a problémát az jelenti, hogy minél nagyobb nyereséget lehet realizálni egyes tokeneken, annál többen és annál nagyobb erőforrással dolgoznak az úgynevezett bányászaton. Mivel pedig ez a „bányászat" egy informatikai tevékenység, így hatalmas energiaigényű, óriási számítógépes- és szerverhálózatokon keresztül dolgoznak a „bányászok".