Július 1-én az OECD Inkluzív Keretrendszerébe (IF) tartozó tagok többsége megállapodott a digitális gazdaságra vonatkozó új adójogszabályok (1. pillér) és a globális minimumadó (2. pillér) legfőbb elemeiről. Néhány IF-tag, köztük Magyarország és két másik uniós tagállam ugyanakkor nem csatlakozott a megállapodáshoz.
Izer Norbert az Euobserver portálon megjelent írásában rámutatott arra, hogy az új megállapodás a tervezett jogszabályoknak csak néhány kulcstényezőjét fedi le, fontos technikai elemekről még nem született döntés. A megállapodás több számszerű paraméterre vonatkozóan csupán értékhatárokat jelöl ki, és számos bizonytalanság övezi az új minimumadó alapját – tette hozzá az adóügyekért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár. Az IF októberre tervezi az összes részlet véglegesítését, és addigra elfogadható kompromisszumot kellene kötni.
A megállapodásból azonban néhány kritikus kérdést illetően hiányoznak a garanciák.
Ezért Magyarország bár konstruktív résztvevője lesz a hátralévő munkának, egészen addig nem írja alá a megállapodást, amíg minden részlet nem tisztázódott – tette hozzá.
Izer szerint Magyarország elvben teljes mértékben támogatja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelmet, de úgy gondolják, hogy a káros adóverseny elleni küzdelem nem válhat az adórendszerek versenyképessége elleni küzdelemmé.
Következésképpen a szabályozásnak csak azokra a rendkívül könnyen átcsoportosítható nyereségekre kellene kiterjednie, amelyek a valós gazdasági tevékenység alapszintjéhez képest aránytalanul magasak.
Eltérő adópolitikát igényelnek a tőke- és jövedelmi helyzetben, illetve a gazdaságpolitikai prioritások között meglévő különbségek. Bizonyos adókedvezmények is jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Jól ismert példák erre egyes K+F-ösztönzők, a gyorsított értékcsökkenést és a feltételezett kamat levonását lehetővé tévő rendszerek, amelyek semlegesíthetik az inflációnak az adóalapra gyakorolt hatását és az adósság/sajáttőke eltérő adóügyi kezelését – írta Izer.
Ezeket az intézkedéseket gyakran nemzetközi szervezetek is támogatják. Következésképpen a szabályozásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az országok szuverenitását az ilyen ösztönzők biztosítására.
Az államtitkár szerint ennek érdekében a valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, „normál" nyereséget ki kell vonni a globális minimumadó alapjából. A megállapodás foglalkozik ugyan ezzel a kérdéssel, de a javasolt mérték még mindig nagyon alacsony. Míg az 1. pillér a bevétel 10 százalékát mentesíti, addig a 2. pillér a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének és a bérköltségeknek „legalább 5 százalékát". Figyelembe véve, hogy a multinacionális vállalatok átlagos bevétele jelentősen meghaladja a tárgyi eszközök és a bérköltségek összegét, az 1. pillér alapján mentesített „normál" nyereség átlagosan 3-4-szerese a 2. pillér alapján mentesített nyereségnek.
A javaslatnak emellett egyenlő versenyfeltételeket is biztosítania kell. A minimumadóra vonatkozó szabályoknak egyforma mértékben kell kiterjedniük az anyavállalatra és annak külföldi leányvállalataira.
A júliusi megállapodás megnyitotta annak lehetőségét, hogy az anyavállalatra vonatkozó úgynevezett aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) késleltetve kerüljön alkalmazásra.
Az EU-n belül az anyavállalat és a leányvállalat közötti bármilyen különbségtétel ellentétes lenne az alapvető szabadságjogokkal. Következésképpen az EU csak úgy tudná elfogadni a szabályokat, hogy azok kezdettől fogva az anyavállalatokra is kiterjedjenek – ami komoly hátrányt jelentene az EU-ban székhellyel rendelkező multinacionális vállalatok számára. Míg az EU-n kívüli anyavállalatok országai adókedvezményeket, például K+F adójóváírást biztosíthatnának korlátozás nélkül, addig az EU-tagoknak erre nem lenne lehetősége.
Ezért Magyarország az UTPR globális hatályba lépése előtt nem tudja támogatni a szabályok uniós végrehajtását
- közölte az államtitkár.
A globális minimumadó célja továbbá nem az adóalapok harmonizálása, hanem a rendkívül könnyen átcsoportosítható nyereségek minimális adóztatásának biztosítása. Az adórendszerek közötti technikai különbségek a jövőben továbbra is fennmaradnak, ezen a területen nem alakítanának ki semmilyen „jó gyakorlatot" sem.
Következésképpen a javaslatnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ezeket a különbségeket méltányosan tudja kezelni. A vállalatok világszerte különböző adókat fizetnek, és a társasági adó a teljes adótehernek gyakran csupán egy kisebb részét teszi ki. Ezért a minimumadó alapjának kiszámításához használt adók körének a lehető legszélesebbnek kell lennie – írta Izer Norbert.
Izer szerint szintén kulcsfontosságú kérdés a nemzeti adóalapok között meglévő különbségek kezelése. A minimumadó alapját az anyavállalat joghatóságának számviteli szabályai alapján állapítják majd meg, amely eltérhet a leányvállalatok joghatóságának számviteli szabályaitól. A különbségek közül sok csak az adókötelezettség időzítését érinti, ami kettős adóztatáshoz vezethet, ha nem kezelik megfelelően. Még rosszabb, hogy nincs egységes globális számviteli szabályrendszer az adóalapok összehangolására. A CbCR (az OECD által kiadott adóügyi jelentések) adatai azt mutatják, hogy az ilyen különbségek jelentős torzulásokat okoznak, a legmagasabb adókulccsal rendelkező országokban a vállalatok legalább egyötödének 10 százalék alatti tényleges adókulcsokkal kell számolnia. Következésképpen a határokon átnyúló befektetésekre magas, kiszámíthatatlan adóteher hárulhat.
Az OECD 2020-as tervezete nem tudta megfelelően kezelni ezeket a kérdéseket, és bár a munkacsoport azóta több ígéretes megközelítést is megvizsgált, végleges döntés még nem született.
A jogszabályban kielégítő átmeneti garanciális szabályokat kell megállapítani a megállapodás hatálybalépése előtt már érvényben lévő adókedvezményekre vonatkozóan is. Magyarország az EU általános csoportmentességi rendelete alapján nagyvonalú adókedvezményeket nyújt az elmaradott régiókban történő beruházások ösztönzésére. Igazságtalan lenne, ha ezek az ösztönzők végül a legfejlettebb tagállamok költségvetését gazdagítanák. Annak, hogy Magyarország októberben csatlakozhasson a végleges megállapodáshoz, előfeltétele, hogy megfelelő megoldásokat találjunk ezen aggályok kezelésére – zárta az államtitkár.