Alex de Vries és Christian Stoll szakértők becslése szerint a kriptovaluta bányászai évente 30.700 tonna elektronikus hulladékot termelnek. Ahogy magyarázzák, ez átlagosan 272 gramm hulladékot jelent fejenként. Összehasonlításképpen: egy iPhone13 súlya 173 grammot nyom.
Habár a bányászok azzal keresik a pénzüket, hogy újabb és újabb bitcoinokat hoznak létre, ezzel azonban hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak.
Ahogy a bitcoin.org szakportál magyarázza: új bitcoinok egy „bányászatnak" nevezett, versenyre épülő decentralizált folyamat révén keletkeznek. A bitcoinbányászok feldolgozzák és ellenőrzik a tranzakciókat, és megteremtik a hálózat biztonságát egy speciális hardver használatával, valamint összegyűjtik az új bitcoinokat munkájukért cserébe.
Az aggodalomra okot adó tényező
az ezzel a tevékenységgel együtt járó jelentős mennyiségű áramfogyasztás és az ennek következtében keletkező üvegházhatású gázszennyezés.
Mivel a bányászathoz használt számítógépek idővel elavulnak, ez rengeteg e-hulladékot is termel. A kutatók becslése szerint a bitcoin-bányászati eszközök átlagos élettartama mindössze 1,29 év.
Ennek eredményeként a keletkező e-hulladék mennyisége egy olyan ország "kis informatikai és távközlési berendezéseinek" hulladékához hasonlítható, mint amilyen a kutatók szerint Hollandia - ez a kategória a mobiltelefonokat, személyi számítógépeket, nyomtatókat és telefonokat foglalja magában.
Mivel a bitcoin-bányászok számára a villamosenergia-költségek kulcsfontosságúak, egyre hatékonyabb processzorokat keresnek. Ennek következtében
egyre népszerűbbek körükben az alkalmazás specifikus integrált áramköröknek (ASIC) nevezett, magasan specializált chipek.
Az ASIC-k azonban annyira speciálisak, hogy miután elavulnak, nem lehet őket "más feladatra vagy akár más típusú kriptovaluta-bányászati algoritmusra átállítani" - írják a kutatók.
Míg a chipeket nem lehet többször egymás után felhasználni, a bitcoin-bányászat során használt fém burkolatok és alumínium hűtőalkatrészek újrahasznosíthatóak.
Világviszonylatban az összes e-hulladéknak alig több mint 17 százalékát hasznosítják újra. Ez a szám azonban valószínűleg alacsonyabb azokban az országokban, ahol a legtöbb bányász található, és ahol sok esetben az e-hulladékra vonatkozó szabályozás is gyenge.
Amellett, hogy nagy mennyiségű e-hulladék keletkezik, a kutatók szerint
a bányászati eszközök millióinak gyors körforgása megzavarhatja a különböző egyéb elektronikus eszközök globális ellátási láncát".
Ez különösen lényeges akkor, amikor a világ chiphiánnyal küzd, egész autógyárakban állítják le a termelést a félvezetők hiánya miatt.
Az e-hulladék problémájának egyik megoldásaként javasolják a bitcoin-tranzakciók ellenőrzési módjának megváltoztatását egy másik, kevésbé számítógép-igényes rendszerre történő átállással.