Egy tavaly nyári törvénymódosítás nyomán a biztosítónak ezentúl részletes kártérítési ajánlatot kell elküldenie nekünk legkésőbb 15 nappal azután, hogy a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítási szerződésünkben leírt – valamennyi szükséges dokumentumot eljuttattuk neki, ha igénybejelentésünket megalapozottnak találta. E határidőn belül a kárkifizetés esetleges elutasításáról is értesítenie kell minket, megindokolva azt.
Sőt, a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül még akkor is meg kell kapnunk e kárrendezési javaslatot, ha nem küldtünk el minden szükséges dokumentumot.
Az előírás – amely először szab konkrét kárrendezési határidőket a biztosítóknak – nemcsak a lakás -, de más nem-életbiztosítási termékekre is vonatkozik. Kivételt egyedül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jelent, ahol már korábban előírta a jogszabály ezt a 15 napos határidőt (illetve ez esetben a kárrendezéshez szükséges dokumentumok hiányában a biztosítónak a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül kell ajánlatot, illetve indokolással ellátott választ adnia a károsultnak a kár megtérítésével összefüggésben).
Még kedvezőbb a helyzet – az MNB kezdeményezésére immár 7 biztosító által kínált – Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításoknál, ahol a 100 ezer forint alatti kárnál biztosítónknak a kárbejelentést követő 5 munkanap alatt, egyéb káreseménynél pedig főszabály szerint legföljebb 10 munkanap alatt ki kell fizetnie a kárunkat.
A biztosítási tevékenységről szóló törvény azt is kimondja, hogy
a kifizetéshez a biztosító csak olyan okiratokat kérhet tőlünk, ami a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatásmértékének megállapításához szükséges
(tehát például bűncselekménynél egy rendőri jegyzőkönyvet vagy személyi sérüléses kárnál – mert sok lakásbiztosításnak van baleseti kiegészítője is – az ezt megállapító orvosi papírokat).
Kifejezetten tilos viszont egy biztosítónak arra hivatkozni, hogy nem teljesítheti a szolgáltatást a biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntetőeljárás befejezéséig, így például a rendőrségi eljárást jogerősen lezáró dokumentum kiadásáig, netán az üggyel kapcsolatos bírósági jogerős, illetve végleges döntés megszületéséig.
A biztosítóknak 2021 júniusától a honlapjukon kárrendezési tájékoztatót is közzé kellett tenniük.
Ez egyszerűen, az ügyfelek nyelvén bemutatja, hogy milyen csatornákon – jellemzően e-mailben, postán, személyesen, de akár a biztosító honlapján is – adhatjuk be kárigényünket, s a biztosító mennyi idő alatt és milyen módokon fizethet.
Az egyes biztosítók a kárbejelentésre eltérő határidőket állapítanak meg. Jellemzően a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a szerződési feltételekben meghatározott határidőn belül (ami 2 munkanaptól akár 30 napig is terjedhet) kell eleget tennünk ennek. A fogyasztóbarát otthonbiztosításoknál általában hosszabb határidő áll rendelkezésünkre a kárbejelentésre.
A gyakran rövid határidő túllépése nem jogvesztő, ám megnehezíti a biztosító dolgát a kár pontos felmérésére és a megfelelő kárösszeg kifizetésére. Ha mégis hosszabb idő telne el a kárbejelentésig,nekünk kell gondoskodnunk arról (lehetőleg változatlanul megőrizve a kár utáni állapotot), hogy a biztosító pontosan fel tudja mérni, mi történt. Ha a további károk enyhítésére/megelőzésére muszáj valamit változtatnunk (pl. új zárat kell felszerelnünk a feltört ajtóra, mert nem maradhat őrizetlenül a lakás), akkor fényképekkel, videóval, esetleg tanúkkal és a javítás számlájával igazoljuk, mi történt. Ez nekünk is érdekünk, nehogy végül kevesebb pénzt kapjunk.
A kárbejelentéshez általában ismertetnünk kell a biztosítási esemény időpontját, helyét, körülményeit.
Meg kell neveznünk a károsodott vagyontárgyakat (személyi sérülteket), s ha már megkezdtük a javíttatást, akár a kár (becsült) összegét is. Megadandók adataink, illetve biztosítási szerződésünk kötvényszáma is.
Ha van lakásbiztosításunk, ne feledkezzünk meg annak értékkövetéséről! Arról, hogy az ingatlan és az ingóságok ára változhat, s ennek megfelelően a biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Ez magasabb díjjal járhat nekünk, ám az értékkövetés érvényesítésével elkerülhetjük azt, hogy alulbiztosítottságmiatt csak értékeink egy részét fizesse meg a biztosító baj esetén.
A biztosítási kártérítéssel kapcsolatos pénzügyi fogyasztói jogvitát – ha a biztosítónál előzőleg megkíséreltük a vitás ügy rendezését vagy eredménytelen méltányossági kérelemmel éltünk–az MNB által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél kérelmünkre indított eljárásbaningyenesen rendezhetjük, illetve végső esetben polgári pert is indíthatunk a bíróságon.
válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője