Mindkét illegális, súlyos humanitárius következményeket eredményzően működő ágazat összetett logisztikát, infrastruktúrát és közvetítő hálózatokat kíván, hogy lehetővé tegye az emberek és a kábítószerek országból történő kiáramlását. Mindkettő figyelemre méltó gyorsasággal reagált a tálib hatalomátvétellel járó politikai káoszra.
Ahogy pedig a gazdaság más ágazatai összezsugorodnak vagy leállnak, és a szegénység elmélyül, úgy válik a kábítószer- és az emberkereskedelem egyre fontosabb bevételi forrássá az országban.
Mivel az EU és az Egyesült Államok, hogy nyomást gyakoroljanak a tálibokra - azok humanitárius ígéreteinek betartatása érdekében -, korlátozták az országba irányuló segélyeket, és befagyasztották a külföldön lévő afgán jegybanki tartalékokat, az ország egyszerre szenved a fogyatkozó készpénz problémájától és a likviditási gondoktól.
Míg azonban a legális gazdaságot súlyosan érintette a bankválság, az embercsempészetet és a kábítószer-ipart továbbra is a háttérben működő „havala", az informális pénzátutalási rendszer finanszírozza.
A havala-rendszerről az Origo ebben a cikkében írt.
Eddig Afganisztánban 2014–2015 volt az embercsempészipar csúcspontja, ez most megdőlni látszik.
A becslések szerint az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a határt átlépők száma és a csempészek tarifája is.
A tálib hatalomátvétel előtt például naponta körülbelül 400 jármű vitt be migránsokat Pakisztánon keresztül Iránba. Szeptember és október hónapokban ez mintegy 1200-ra emelkedett, és mára körülbelül 600 furgonra állt be.
A tálibok 2001-es bukása óta az afgán kormány a nemzetközi közösség segítségével több mint 9 milliárd amerikai dollárt (közel 3000 milliárd forintot) költött az ópium (és az ebből készülő heroin) alapanyagának számító mákültetvények megsemmisítésére, részben eredménytelenül. Így
Afganisztán továbbra is a világ legnagyobb ópiummák-termesztő országa, ez a növény pedig még jelentősebb bevételforrás lett a kiszolgáltatott, továbbra is zavaros viszonyok között működő szegény ország gazdasága számára.
Főként a Pakisztán felé induló férfiak hátizsákjaikba rejtik a heroint tartalmazó zacskókat, amelyek így Pasavar és Karacsi piacaira indulnak, majd onnan a legnagyobb részük az Egyesült Királyság utcáin köt ki.
A kábítószer-kereskedelem gazdasági jelentősége az utóbbi időben ismét nagyot nőtt, amelynek alapvető mozgatórugói – az instabilitás, a rossz kormányzás és a nagyfokú szegénység – állandósuló tényezőnek látsznak. Amíg ezek továbbra is erősek maradnak, addig nincs sok esély a máktermesztés tartós csökkentésére.
A táliboknak egyelőre sem erőforrásuk, sem hajlandóságuk nincs a kábítószer-tilalom érvényesítésére.
Ráadásul a tilalom még szegényebbé tenné az amúgy is súlyos helyzetben lévő lakosságot, aláásná a tálibok alapvető támogatói bázisát az ország máktermesztő területein, és a rezsim fontos bevételi forrását is elvágná.