Fontos kérdéseket tisztáz a hatóság az élelmiszerek lejárati idejéről
2022. január 05. 11:45
Törökbálint, 2014. március 18.
Egy múlt hétvégi, a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség által kezdeményezett akció során lefoglalt, lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek egy törökbálinti raktárban 2014. március 18-án. Négy gyanúsítottat, köztük egy rendőrt vettek őrizetbe, miután fény derült egy lejárt szavatosságú élelmiszerek átcsomagolásával, átcímkézésével, illetve továbbértékesítésével foglalkozó szervezet működésére Pest megyében.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) "Maradék nélkül" programja. Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.
A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még - írja közleményében a hivatal.
Továbbra is érvényes, hogy
lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek.
Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.
Képünk illusztráció Forrás: MTI/Kovács Tamás
Mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet a Nébih Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója.
A hiánypótló ajánlásban ugyanis a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak.
Az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.
Az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel:
Fogyaszthatósági idő: a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert.
Minőségmegőrzési idő: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
