Erre érdemes a hiteltörlesztőknek figyelniük tavasszal

drágulnak a hitelek
Vágólapra másolva!
Bár az elmúlt években a banki verseny miatt nem használták ki törvényadta jogukat a bankok, s az előző évi infláció alatti mértékben emelték a banki díjakat és költségeket, idén az inflációs nyomás miatt kimaxolják majd a lehetőségeiket. Ez pedig a banki díjak 5,1 százalékos emelését jelentheti majd, amely minden hitel, így a kamatstopban lévő és hosszan fix kölcsönök törlesztőrészletét is megemeli majd.
Vágólapra másolva!

A money.hu szakértői felhívják a figyelmet, hogy áprilistól nem csak a változó, de már a hosszan fix kamatozású hitelek tulajdonosai sem ússzák meg, hogy szembesüljenek az infláció okozta hatásokkal, minden hitelesnek drágulhat majd a hitele, emelkedhet a törlesztőrészlete. Ennek oka, hogy a bankok a termékeikhez kapcsolódó díjak és költségek esetében évente jogosultak arra, hogy azok értékét a mindenkori fogyasztóiár változáshoz igazítsák, indexálják. A hatályos jogszabályok szerint erre minden év áprilisban van lehetősége a bankoknak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint:

Az elmúlt évben a fogyasztói árindex mértéke 5,1 százalék volt, vagyis maximum ilyen mértékben növelhetik a bankok az ügyfelektől kérhető díjakat. Ez már jelentős díjemelést jelent majd.

Az első fecske

Az OTP Bank már be is jelentette, hogy a személyi kölcsönöknél teljes mértékben élni fog a jogszabály adta lehetőséggel. Így a például az ügyintézési díj és az előtörlesztési díj (részleges előtörlesztés esetén) 9.162 forintról 9.629 forintra, teljes előtörlesztés esetén pedig 49.011 forintról 51.510 forintra nő majd. A szerződésmódosítási díja 13.693 forintról 14.391 forintra változik, a monitoring tevékenység díja pedig általános esetben a korábbi 1.229 forint helyett 1.291 forint lesz április 1-től.

Illusztráció Forrás: PhotoAlto/Milena Boniek

A verseny lenyomta a díjemelést

A banki díjak indexálása egy lehetőség, amellyel nem kötelező élni. A bankok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen termékeknél, milyen mértékben érvényesítik a fogyasztói árak változását díjaikban. Korábban, amíg alacsony volt az infláció a banki verseny miatt nem is érvényesítették maximális mértékben az indexálást a bankok.

A KSH kimutatása szerint:

2018-ban 2,8, 2019-ben 3,4, 2020-ban pedig 3,3 százalékos volt az infláció mértéke, ám az azt követő évben egyedül tavaly emelkedtek a jogszabály adta korláton belül a banki díjak.

A KSH ugyanis 2021-ben 3,3 százalékos drágulást mért a banki szolgáltatások díjait illetően. Egy évvel korábban, 2020-ban a 2019-es 3,4 százalékos pénzromlás ellenére csak 2,1 százalékkal emelkedtek a banki díjak, 2019-ben pedig a törvény adta 2,8 százalékos emelési lehetőség helyett csak 1,2 százalékos volt a díjindexálásátlagos mértéke.

Független a kamatstoptól

Miután az idén a vártnál is erősebb az inflációs hatás – amit a bankok vélhetően a költségeik növekedésében is megéreznek – a money.hu szakértői szerint a pénzintézetek többsége maximálisan élni fog a más területekhez képes egyébként moderált áremelkedés lehetőségével.

A banki díjak emelkedése minden hiteltermékre vonatkozik majd, ettől a drágulástól nem védi majd meg az adósokat a kamatstop sem, a törlesztőrészletük így nekik is emelkedhet majd.

Míg a kamatok infláció miatti emelkedése komoly kihívást jelent a törlesztőrészletekre, a banki díjak emelkedése maximum pár százforintos többletköltséget okoz majd éves szinten. A kamat mellett a járulékos díjakat és költségeket tartalmazó teljes hiteldíj mutató (THM) néhány bázispontos emelkedésével lehet számolni. Épp ezért a money.hu szakértői szerint a díjak emelkedésének semmilyen hatása nem lesz majd a fizetési fegyelemre.

A hosszú távú fixesítésnek nincs alternatívája

Bár a banki költségek emelkedése érinti a hosszan fix hiteleket is, a hitelösszehasonlító portál szakértői továbbra is azt ajánlják, hogy a jelenlegi helyzetben hitelt felvevők, hitelcserében gondolkodók a minél hosszabb időre fix kamatozást kínáló konstrukciókat válasszák. Az inflációs hatás miatt ugyanis az elmúlt hetekben a rövid referenciakamatok (a BIRS értékek) olyan mértékben emelkedtek, hogy a 20 évre fixált hitelek kamatbázisa immár 0,26 százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éveseké, s csak 8 bázisponttal haladja meg a 10 éves kamatciklusú hitelekét. Azaz lényegében eltűnt a kamatokból a végig fix törlesztés biztonságáért kért felár, ami a tavaly ősszel még akár 30 százalékos kamatkülönbséget is okozott.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!