Brutális a bitcoin energiaigénye, ez lehet a megoldás

A bitcoin-bányászat tavaly nyári betiltása Kínában, amelyet nagyrészt környezetvédelmi aggályok vezéreltek, káoszba taszította az iparágat. A bejelentés híre lavinát indított a kriptovaluta működtetéséhez használt számítógépek értékesítésében, a bányászcégek igyekeztek a több mint 2 millió számítógépet elszállítani Kínából. A bitcoin brutális energiafogyasztása most már egzisztenciális fenyegetést jelent a kriptobányász-iparág egészére. A részleteket a The Guardian tette közzé.

Bombaként robbant a hír alig pár hónappal ezelőtt, miszerint

El Salvador hivatalos fizetőeszközévé tette a bitcoint.

Ezzel beírta magát a történelemkönyvekbe, hiszen a világon elsőként tette meg ezt a merész lépést. A hírről az Origo is beszámolt, ahogy arra is részletesen kitért, hogy habár az országban jelentős a tiltakozás Bukele elnök döntése ellen, a vezető tántoríthatatlan. Ehhez társult egy, a maga nemében szintén egyedülálló "Bitcoinváros" beruházási terve, amely a Conchagua vulkán közvetlen közelében épülne fel, lakóépületekkel, kereskedelmi és szolgáltatóközpontokkal, szórakozási lehetőségekkel és éttermekkel, sőt egy saját repülőtérrel is. A város ebből a vulkánból nyerné a geotermikus energiát.

Ugyanakkor nem mindenütt ilyen derülátóak az iparág jövőjét illetően. 2020-ban a globális bitcoin-termelés mintegy 65 százaléka Kínából származott. Az ország több okból is a kriptovaluta bányászat betiltása mellett döntött, az egyik ok annak hatalmas energiafogyasztása volt, és az, hogy

akadályozta Kína 2060-ra kitűzött szén-dioxid-semlegességi célját.

A Cambridge-i Egyetem bitcoin áramfogyasztási indexének legfrissebb számításai szerint a kriptovaluta bányászata évente 133,63 terawattóra áramot fogyaszt - többet, mint Ukrajna és Norvégia teljes áramfogyasztása.

Egy bitcoin bányászati létesítmény a texasi Rockdale-ben:

A bitcoin bányászattal foglalkozó Bit Digital 2021 elején kezdte energiaigényes számítógépeinek elszállítását Kínából, célállomásul az Egyesült Államokat és Kanadát választotta.

A kínai bányászgépek Észak-Amerika mellett Oroszországba és Kazahsztánba kerültek. Az utóbbi ország a gépekkel remélte fellendíteni gazdaságát. A laza szabályozás és az olcsó szénenergia ígéretén elcsábulva a globális bitcoin bányászati termelés mintegy ötöde vándorolt ide.

A bitcoin lényegében zsákmányoló energiaigénye azonban ezen a télen nagy nyomást gyakorolt Kazahsztán elöregedő energiahálózatára.

A vészhelyzeti áramkimaradás fenyegető veszélye arra késztette a kormányt, hogy engedélyezze a hálózatüzemeltetőknek a bányászok áramellátásának korlátozását, így egyes létesítmények áram nélkül maradtak.

Bitcoin-bányászat Forrás: Shutterstock

Svédországban a szakértők meggyőződése szerint a Bitcoin-bányászat elszívja az energiát a termelékenyebb iparágaktól, és jelenleg az EU-s intézményeinél lobbiznak a gyakorlat teljes betiltása mellett.

Ez lehet a menekülő útvonal

Elméletileg megvalósítható a környezetkímélőbb bitcoin kifejlesztése. Gondoljunk a Bitcoin-bányászatra úgy, mint egy versenyre, ahol a bányászok egymással versengenek, hogy megoldják a bonyolult kriptográfiai számítási rejtvényeket. A "győztes" hozzáadja a következő tranzakcióblokkot a blokklánchoz, majd új bitcoinok és tranzakciós díj formájában követeli a fizetséget. A győzelem érdekében pedig egyre több lesz az energiafelhasználás.

Az egyre növekvő energiafogyasztás egy kevésbé energiaigényes alternatívája a proof-of-stake (PoS),

azaz a 'Tét igazolása' lehet.

A Tezos blokkláncplatform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára biztonsági tokenek létrehozását és kereskedelmét, a PoS-ra épül, amely a bitcoinétól eltérő konszenzusmechanizmust használ. Ahelyett, hogy a "bányászok" számítási teljesítményeikkel versenyeznének, az elosztott hálózat különböző csomópontjai a tokenek "tétjeinek" lekötésével versenyeznek. A nagyobb számú token tétje - amelyek csalás esetén elvesztésének kockázatával járnak - növeli annak valószínűségét, hogy egy algoritmus kiválaszt egy csomópontot a következő tranzakcióblokk létrehozására, és több token formájában jutalmat kap.

Az Ethereum, a Bitcoin után a második legnagyobb nyilvános blokklánc, 2022 végére tervezi a PoS-ra való áttérést.

Sok bitcoinos azonban úgy véli, hogy a PoS felforgatja a decentralizált valuta alapelveit, amelynek a kormányok és a bankrendszer hatókörén kívül kell maradnia.

A MicroStrategy vezérigazgatója, Michael Saylor is úgy véli, hogy a bitcoin-bányászat a legtisztább és leghatékonyabb energiafelhasználás a világon. Saylor alapította a Bitcoin Bányászati Tanácsot, amelynek feladata, hogy a kriptovaluta energiafogyasztása miatti növekvő aggodalmakra reagáljon. A testület egyik találkozóján azzal érveltek, hogy

a bitcoin a Föld teljes energiafogyasztásának mindössze 0,1 százalékát teszi ki.

Egyes bitcoinosok szerint a kriptovaluta valójában ösztönözhetné a gyorsabb átállást a megújuló energiára. A bitcoin bányászati műveleteket ugyanis nem kell állandóan bekapcsolva tartani.

Arvind Ravikumar, az austini Texasi Egyetem kőolajkutatója úgy véli, a legfontosabb kérdés az, hogy mit tesz az iparág a kibocsátás csökkentése érdekében. "Erre a kérdésre kell összpontosítanunk - nem pedig arra, hogy milyen előnyei vannak a bitcoin-bányászatnak, ha vannak egyáltalán."