Egy uniós rendelet nyomán idén legkésőbb január 31-ig immár harmadik alkalommal kellett megkapnunk bankunktól az éves díjkimutatásunkat. A hitelintézeteknek ezt a lakossági folyószámlával rendelkező banki ügyfeleknek kell elküldeniük (a vállalatoknak tehát nem).
Az ingyenes, saját költéseinket és bevételeinket bemutató kimutatás úgy érkezik meg hozzánk, ahogy – szerződésünk szerint – amúgy is kommunikál velünk a bankunk: postai úton vagy elektronikusan (utóbbi lehet például a bank weblapjáról jelszóval lenyitható felület). Lehet, hogy egy bankszámla fölött esetleg többen is rendelkeznek, de ilyenkor is csak a számlatulajdonos kap ilyet.
A díjkimutatás pár oldalnyi, könnyen áttekinthető és a jogszabály alapján minden banknál egységes szerkezetű – s így összevethető akár más hitelintézetek hasonló dokumentumaival is.
Már csak azért is, mert a jogszabály azt is előírta a bankoknak, hogy egységes elnevezéseket, meghatározásokat alkalmazzanak az egyes számlaszolgáltatásokra, műveletekre. Ezeket nem csak a díjimutatásunkban kell használniuk, de a honlapjukon és ügyfélszolgálati helyiségeikben is elérhető, a bankszámlák általános kondícióit tartalmazó díjjegyzékben is.
Díjkimutatásunk külön-külön sorokban összegzi a folyószámlánkhoz kötődő anyagi terheket (számlavezetési, számlazárási, számlaváltási díj, internet-, mobil- és telefonbank, illetve sms-szolgáltatás havi költsége); az átutalások, beszedések, jóváírások különböző költségeit; a bankkártyákhoz kötődő kiadásokat (betéti kártya vagy és hitelkártya éves díja, vásárlás költsége bel- és külföldön, készpénzfelvételi és befizetési díjakat); a folyószámlahitel kamatát, kezelési költségét, a hitelbírálat, rendelkezésre tartás díját; illetve az egyéb (például limitmódosításra, igazolások kiadására vonatkozó) díjakat.
Az értesítő a tranzakciók ára mellett azt is felsorolja, hogy hány műveletet végeztünk tavaly az adott típusokból, és látható az is, hogy mennyi volt egy-egy tranzakciótípus egységnyi tényleges terhe számunkra. Előfordulhattak ugyanis ingyenes tranzakcióink is, hiszen pl. – ha ezt korábban igényeltük – havi kétszer díjmentesen vehetünk fel készpénzt az ATM-ekből, s hitelintézetünk persze kínálhat egyéb (részben) költségmentes szolgáltatásokat is.
Ha szánunk pár percet a díjkimutatásra, világos képet kapunk arról, hogy a múlt évben tipikusan hány banki számlaműveletet végeztünk, s ez pontosan mennyibe került nekünk.
A kimutatásból kiindulva érdemes megnézni, hogy van-e olyan számlacsomag a szolgáltatónk kínálatában, amely jobban illik a számlahasználati szokásainkhoz és akár költséget is megtakaríthatunk vele. Emellett áttekinthetjük más bankok ajánlatait is.
A lehetőségek összehasonlításához segítséget nyújt az MNB összes hazai lakossági forint bankszámla költségeit bemutató, egyénre szabható és saját adataink beütése esetén havi átlagdíjat is számoló internetes Bankszámlaválasztó programja. Ugyanakkor a számlaváltás előtt gondoljuk át, hogy van-e olyan általunk igénybe vett banki szolgáltatás, amely a számlánk fenntartása esetén biztosít valamilyen kedvezményt. Ennek mértéke alapján is mérlegeljük a lehetőségeket!
Ha úgy döntünk, hogy másik szolgáltatónál elérhető számlára cseréljük a jelenlegit, akkor kényelmes megoldás az úgynevezett egyablakos, maximum 13 munkanap alatt lebonyolítható bankváltás. Ehhez csak újonnan választott bankunkat kell megbíznunk, s az elintézi az eddigi megbízásaink áthozatalát a régi hitelintézettől.
Egy jó váltással akár több tízezer forintot spórolhatunk bankszámlánk éves költségénél.
Az éves díjkimutatás kiküldését, azok szabályos tartalmát az MNB ellenőrizheti a bankoknál. A jegybank tavaly decemberben 10 hitelintézetnél tárt fel hiányosságot a vele szerződött fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása miatt. A vizsgálat keretében többek között az is megállapítást nyert, hogy az intézmények többsége csak a január 31-i határidő után, késve küldte ki az éves díjkimutatások egy részét.
válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője