A H&M az alapítását követő mindössze néhány éven belül jelentős sikereket ért el, kombinálva a legújabb divatokat és a megfizethető árakat. A svéd vállalat sajátos stratégiája pedig mára a divatipar egyik meghatározó márkájává tette a H&M-et.
A történet 1946-ban kezdődik, amikor egy 30 éves fiatal svéd vállalkozó, Erling Persson az Egyesült Államokban utazgatott. New Yorkban pedig megfogant benne az ötlet, hogy női divatcikkek árusításával kellene foglalkoznia, azonban a szokásostól eltérő módon.
Egy évvel később, 1947-ben, Persson meg is nyitotta az első boltját a svédországi Västerås városában.
Az üzlet neve Hennes volt, és a gyorsan híressé váló logót maga az alapító tervezte. Stockholmban az első üzlet 1952-ben nyílt meg, és mire 1954-ben Persson megnyitotta a második üzletet a svéd fővárosban, a márkája már komoly népszerűségnek örvendett.
A következő fontos állomás 1968 volt, amikor a Hennes felvásárolta a stockholmi székhelyű vadászati és halászati ruházatot, illetve kiegészítőket gyártó Mauritz Windforss nevű vállalatot.
A társaság ekkor nevet váltott, és megszületett a Hennes & Mauritz.
Ugyancsak nagy lépés volt a vállalat számára, hogy ekkortól elkezdett férfi- és gyerekruházatot is forgalmazni.
Az ezt követő növekedés igen gyors volt. 1969-re a Hennes & Mauritz már 42 üzlettel rendelkezett, és ezekben az években megindult a nemzetközi terjeszkedés is. Először Norvégia jött, majd Dánia, aztán az Egyesült Királyság, valamint Svájc.
1973-ban a vállalat elkezdett alsóneműket forgalmazni, és ugyanebben az évben
az ABBA együttes tagja, Anni-Frid Lyngstad lett a cég első „szupermodellje", aki a fotókon a vállalat új kozmetikai cikkeit viselte.
1974-ben a Hennes &Mauritz stockholmi tőzsdére is kilépett, de talán ennél is fontosabb volt, hogy ebben az évben megtörtént a márka arculatváltása, és a boltok megkapták a jól ismert H&M logókat.
Az 1980-as évekre már minden kész volt a márka további globális piacszerzéséhez. Megnyíltak az első boltok Németországban és Hollandiában, ráadásul a H&M jelentősen megelőzte a korát, mivel 1980-ban felvásárolta a postai megrendeléseket kézbesítő Roswells nevű svéd céget. Ezzel a H&M közvetlenül juttathatta el a termékeit a vásárlók otthonába, jóval az e-kereskedelem megjelenése előtt.
1982-ben, 35 évvel az alapítás után, a H&M megkapta történetének második vezérigazgatóját. Az akkor 65 éves Erling Persson ugyanis átadta az irányítást fiának, Stefannak.
Az 1990-es évek nagy divatipari robbanása már a csúcson találta a H&M-et. Ezt az is bizonyítja, hogy a korszak „nagy hatosa", vagyis a hat legkeresettebb szupermodell (Elle Macpherson, Cindy Crawford, Naomi Campbell, Claudia Schiffer, Christy Turlington, Linda Evangelista) mind szerepelt a H&M kampányaiban.
1998-ban a vállalat létrehozta az első online üzletét (először csak Svédországban), de folytatódott az európai terjeszkedés is. A 90-es évek végére a H&M-nek már számos európai országban volt üzlete, beleértve Franciaországot is, ahol az első bolt 1998-ban nyílt meg, Párizsban.
2000-ben aztán újabb mérföldkő jött, amikor megnyílt az első H&M New Yorkban, és megindulhatott a cég terjeszkedése Európán kívül is.
2007-ben megnyíltak az első üzletek Sanghajban és Hongkongban.
Közben az új millennium első évtizedében két vezetőváltás is történt. 2000-ben Rolf Eriksent nevezték ki vezérigazgatónak, 2009-ben pedig Stefan Persson fia, Karl-Johan Persson vette át a társaság vezetését.
A 2010-es évektől kezdve a H&M egyre nagyobb figyelmet szentelt a fenntarthatóságnak, miközben folytatta a globális terjeszkedést. A boltjai megjelentek a Közel-Keleten, Afrikában, valamint Dél-Amerikában is.
2020-ban pedig ismét vezetőváltás történt, amikor Helena Helmersson lett a cég új vezérigazgatója, aki 2010 óta a fenntarthatósági részleg vezetője volt.
Napjainkban a H&M évi 22 milliárd dolláros bevételt generál, nagyjából 3 milliárd ruhadarab eladásával, és az új fenntarthatósági stratégia alapján 2030-ra minden terméküket újrahasznosított alapanyagokból tervezik gyártani. Jelenleg úgy tűnik tehát, hogy a H&M a következő évekre is bebiztosíthatja a helyét a fast fashion divatipar élvonalában.