Közel 10 százalékkal nőttek a keresetek tavaly decemberben

A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492.800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504.700 forint, a nettó 327.700 forint volt - ismertette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A decemberi 7,4 százalékos inflációval számolva

a reálkeresetek 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kedvezményeket is figyelembe véve nettó átlagkereset 337.200 forintot ért el, 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 419.000 forintra becsülhető, szintén 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év végi prémiumok 17,6 százalékkal növelték a kereseteket.

Illusztráció Forrás: shutterstock

A bruttó kereset mediánértéke 379.600 forint volt, ez 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A tavalyi év január-decemberében a bruttó átlagkereset 438.800, a nettó átlagkereset 291.800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 300.500 forintot ért el.

A KSH közlése szerint 2021. decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 492.800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504.700 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

ITM-államtitkár: 108 hónapja emelkednek a bérek Magyarországon

A bérek 108 hónapja töretlenül emelkednek Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

Bodó Sándor arra is kitért, hogy tavaly 7,1 százalékos volt a gazdasági növekedés, az egyes ágazatokat tekintve pedig az iparban 9,6, a feldolgozóiparban 9,1, az építőiparban pedig 13,3 százalékos volt a növekedés. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy ezekben az ágazatokban lehet a legmagasabb és a legkiszámíthatóbb jövedelmekkel kalkulálni.

Az államtitkár kiemelte,

Magyarországon munkaadó és munkavállaló barát az adópolitika: a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökken, így pénz marad a vállalatoknál, amelyből munkabért tudnak fizetni, illetve fejleszthetnek.

A munkavállalókat tekintve pedig a 25 év alattiak szja mentességét említette példaként.

Az elemzők tovább nőhetnek idén a keresetek

Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a tavaly decemberi kereseti adatokat kommentálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének az okozott meglepetést, hogy az előző évhez képest nem erősödött a prémium-kifizetés decemberben, ami a gazdaság teljesítményének tavalyi rekordmértékű növekedésének fényében mindenképpen különös volt. Ez a vállalati viselkedésben már a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhető, vagyis a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak majd a vállalatok költségeket mérsékelni az idei év folyamán, valamint erősebb átárazást hajtanak végre.

Az ING Bank vezető elemzője 2022-ben a 20 százalékos minimálbér-emelés mellett nagyjából 15 százalékos átlagbér emelkedéssel kalkulál a bértorlódás enyhítése következtében.

A bérköltségek emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a korábbiakhoz képest háromszor erősebb év eleji átárazást mutatott, amely a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. Vagyis - Virovácz Péter véleménye szerint - már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen pedig csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni - hangsúlyozta.

Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott, hogy míg az előző hónapokban a versenyszférát kisebb bérnövekedés jellemezte, mint a közszférát, addig decemberre a két növekedési ütem kiegyenlítődött. Az év végi bónuszok sem okoztak érdemi változást a növekedési ütemben, azok emelkedése megegyezett a rendszeres bérekével.

2022-ben az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, kétszámjegyű lehet, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít.

A reálbérek növekedését az erőteljes infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben - fejtette ki. A Századvég szakértője fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban kevésbé volt jellemző.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika és további gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelések, a súlyosbodó munkaerőhiány, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak.

A teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén, a tavalyi 8,7 százalékos növekedés után.

Ilyen mértékű béremelés tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul. Az egyszeri transzfereknek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír, és a fogyasztási oldalról támaszt ad az idei GDP-nek - mutatott rá a Takarékbank szakértője.

Kiss Péter, az Amundi alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy a friss kereseti adatok tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát.

A bérek növekedését legfőképpen az alacsony munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja.

A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt. Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el és növelik a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni. A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a folyamatokat - írta a szakértő.