3,4 százalékra emelkedett a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Elemzők kedden 50 bázispontos kamatemelésre számítottak.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,6 százalékon.

Még marad az infláció, folytatódik a monetáris szigor

További és kiszámítható monetáris szigorításról beszélt Virág Barnabás, az MNB alelnöke az alapkamat-döntést követően megtartott online tájékoztatón. Virág Barnabás a döntés hátterét ismertetve elmondta: változatlanul felfele mutató inflációs kockázatot lát a jegybank, elemzőik a maginfláció emelkedésére számítanak a következő hónapokban. Mindez nem pusztán az inflációs ráta közeli emelkedését is jelentheti, hanem várhatóan azt is, hogy az inflációs ráta csak később kezd csökkenő pályára állni. Tovább, magas átárazások várhatók, ami miatt az inflációs ráta februárban is magas maradhat.

Virág Barnabás kiemelte: a korábbiakban látottaktól "elszakadó mintázatokat" hozott a koronavírus az árak emelkedésében, például most az iparcikk-emelkedés magasabb, mint a szolgáltatások árindexe - a járvány előtt egy fordítva volt. A járvány miatt kialakult helyzet az árak változásában ugyanakkor globális jelenség, nem magyar sajátosság. Az inflációs ráta alakulását - mutatott rá az alelnök - természetesen jelentős mértékben befolyásolja az energiaárak és a nyersanyagok árainak alakulása. Az MNB-nél úgy látják: az erősödő inflációs nyomásban most a közvetlen hatások megjelenése utáni szakaszban vagyunk, vagyis abban, amikor az árnövelő hatások széleskörű begyűrűzését lehet látni a fogyasztói kosárban. Ez megfelelt a januári helyzetnek. A jegybank szigorral dolgozik azon, hogy az ezt követő szakaszt, amikor az infláció mértéke öngerjesztő folyamatként növekszik, elkerülje.

Virág Barnabás kiemelte: a jegybanknál úgy látják, hogy az igen kedvező, várakozáson felüli előző negyedéves GDP-adat után a gazdaság élénk növekedése 2022 elején is fennmaradhat, noha szerkezetében változás állt be, hiszen most a belső kereslet mozgatja azt. Ugyanakkor a reálgazdasági mutatók kedvezők, az ország gyorsan lábalt ki a válságból, és hamarosan elérjük a teljes foglalkoztatottságot - emelte ki az MNB alelnöke. A külső kockázati hatások - ideértve a geopolitikai vonatkozásúakat is - ugyanakkor jelentősek, ezekkel számolni kell.

Virág Barnabás kiemelte:

a bevezetett kormányzati intézkedések - mint az üzemanyagok árára, illetve egyes élelmiszerek árára vonatkozó rendelkezések - ugyanakkor segítik az infláció elleni küzdelmet, mivel tompítják a nyersanyagok árának megjelenését a hazai inflációban.

Az MNB szerint idén folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak.

A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében.

A monetáris politika várható alakulásáról szólva elmondta, hogy a jegybank szigorúan és következetesen halad a megkezdett úton. Vagyis folytatódik az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti tender kamatához. Márcustól újra jelentős szerephez juthatnak a likviditás biztosításában a devizaswap-ügyletek.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy 50 bázispontnál magasabb emelés lehetséges-e a jövőben, az MNB alelnöke közölte: a januári döntés egyértelmű irányt jelölt ki.

Ezt a pályát kiszámítható és határozott módon visszük tovább"

- szögezte le.

Egy másik kérdésre válaszolva - mely a betéti kamatok lemaradására vonatkozott a jegybanki kamatemelésekhez képest - Virág Barnabás elmondta: figyelemmel kísérik minden részpiac folyamatát, és nem tartják megengedhetőnek, hogy ezek a transzmissziós hatások ott ne érvényesüljenek. Ugyanakkor az átárazási folyamatok időbeni kitolódása miatt várható, hogy csak később kerül erre sor ezen a piacon.

Nem okozott meglepetést a monetáris tanács döntése

A várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése, a jegybanki politikában változást az újabb inflációs jelentés megjelenése hozhat - írták elemzők az MTI-nek eljuttatott kommentárjukban.

Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az elemző rámutatott arra, hogy az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot.

Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének - tette hozzá.

Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés.

A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást

- jegyezte meg.

A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt.

Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása - húzta alá Regős Gábor. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség - tette hozzá.

A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz - jelezte.

Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett - emlékeztetett. Varga Zoltán megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.