Már gyerekkorunktól kezdve vágyunk az aranyra

Small gold nuggets in an antique measuring

A gyermekként hallott mesék már fiatal korunkban a tudatalattinkba vésik, hogy az arany egy különleges dolog. Mindegy, hogy az adott történetben a gazdagság vagy valamilyen különleges képesség szimbólumaként van jelen, a végeredmény hasonló: az arany bűvöletbe ejti az embert.

Akárcsak az egyes népek történelme, úgy a mondáik és meséik is eltérnek egymástól. Egy közös pont azonban minden népmesei kultúrkörben megtalálható: az arany. Az arany, mint jutalom, a gazdagság szimbóluma, vagy éppen egy különleges tulajdonság jelzője szinte minden ország meséiben, mondáiban fellelhető.

Képünk illusztráció Forrás: shutterstock

A magyar népmesék között visszatérő motívum, hogy a főhős aranyat, vagy valamilyen arany tárgyat, esetleg állatot kap jutalmul, és jutalmához szerencse is szegődik. Kiváló példa Holle anyó meséje, amelyben a dolgos lányt aranyeső fogadja a kapuban, amikor visszatér otthonába, a lusta lánynak viszont szurok zúdul a nyakába. De ott Az aranyszőrű bárány meséje is, melyben a szegénylegény szolgálatáért cserébe egy aranybárányt kap. Ebben az esetben a bárány ugyan nem aranyból van, csak a szőre aranyszínű, de mégis meghozza a szerencsét és a gazdagságot a főszereplőnek. A Rapunzelben, illetve a modern Disney-verziójában, az Aranyhajban a toronyba zárt főhősnőnek nemcsak aranyszínű a hosszú hajkoronája, de varázserővel is bír, illetve a haja színe szimbolizálja az ártatlanságát is.

Az arany iránti vágynak persze nem mindig pozitív velejárói vannak a történetekben. A Kacsamesék Dagobert bácsijának életében az arany és az azzal járó gazdagság az első számú motiváció. Ezért szinte bárkit és bármit hajlandó feláldozni. Aladdinnak pedig majdnem az életébe kerül, amikor a dzsini lámpása mellett egy kis aranyat is magával akar vinni az elveszett kincs barlangjából. Az ismert magyar népmesében Koplaló Mátyást is kapzsisága téríti le a jó útról. A találékony és okos Mátyás bár minden alkalommal túljár az ördögök eszén, elfogadja tőlük a mázsa aranyat, melynek segítségével élete végéig bőségben élhet. Ám, amikor bebocsátást kérne a Mennyországba, Szent Péter nem engedi be, mondván, aki az ördögökkel cimborál, oda be nem léphet.

A mesék az idő kezdete óta a gyerekek tanítását, életre felkészítését szolgálják a szórakoztatás mellett, azonban a történetekből nemcsak a tanulság épül be a tudatunkba, hanem az arany iránti vágy, és az arany jelentette jólét, öröm, szerencse keresése.

A magyar mondavilágot is átszőtte az arany, elég, ha csak az aranyszarvasra gondolunk, mely egyben az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe. A gyermekkorból hozott tudatalatti vágy mellett azonban keveset tudunk az arany valódi értékéről és fontosságáról. Tudásunk bővítésében segít a márciusban Budapesten nyíló Pénzmúzeum, ahol játékos formában kicsik és nagyok egyaránt többet tudhatnak meg az aranyról. A látványos és interaktív kiállításon – mint a mesékben - egy aranyszál kalauzol végig a kiállítótéren, melynek segítségével eljuthatunk a Pénzmúzeum Aranybánya interaktív tudásállomásához, és egy valódi aranyrudat is a kezünkbe vehetünk.