Egyre fontosabbak a támogatott hitelek

Businessman or lawyer accountant working financial investment on office, using calculator analysis finance document report real estate and home loan insurance.

Több mint 80 százalékkal emelkedett tavaly a támogatott lakáshitelek szerződéseinek összege Magyarországon, ami a csoknak és az október óta elérhető zöldotthonhitelnek egyaránt köszönhető. A 2021-ben kihelyezett összes lakossági hitelnek pedig csaknem az egyharmadához kapcsolódott valamilyen állami ösztönző.

Az elmúlt évben is nagyon fontos szerepet játszottak az állami támogatások a lakossági hitelpiacon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint 2021-ben összesen 262,8 milliárd forint értékben kötöttek támogatott lakáshitel-szerződéseket a magyar háztartások, ami több mint 81 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi 145,1 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy

a múlt évben felvett lakáshitelek 20,2 százalékához kapcsolódott már valamilyen állami támogatás,

miközben 2020-ban még 15,6 százaléknál járt ez az arány. Mindezek alapján a csoknak, az otthonfelújítási kölcsönnek és a zöldotthonhitelnek is kiemelt szerepe volt abban, hogy 2021-ben bő 40 százalékkal tudott növekedni a lakáshitelek hazai piaca, meghaladva ezzel az 1300 milliárd forintos volument.

A tavaly felvett lakáshitelek 20,2 százalékához kapcsolódott már valamilyen állami támogatás Forrás: Shutterstock

Ami a fogyasztási hitelek piacát illeti, ott a 2019. júliusi bevezetése óta a babaváró kölcsön számít az egyik meghatározó konstrukciónak. Ebből az MNB adatai szerint több mint 550 milliárd forintnyit vettek fel a jogosultak, ami ugyan már elmaradt az egy évvel korábbi 618 milliárdtól, ám az összes fogyasztásihitel-szerződésnek még így is csaknem a 45 százalékát adta. Mindezek nyomán

a magyarok összesen több mint 813 milliárd forintnyi támogatott hitelszerződést kötöttek 2021-ben,

ami a teljes (folyószámlahitelek nélkül számított) volumen 32 százalékát tette ki, vagyis a háztartások új kölcsöneire fordított majdnem minden harmadik forinthoz kapcsolódott valamilyen állami támogatás.

A támogatott konstrukciók tetemes súlya persze egyáltalán nem meglepő az új lakossági hitelszerződéseknél, hiszen soha nem látott nagyságú az a paletta, amelyből válogathatnak a háztartások: ha a csok különböző változatait csak egynek tekintjük, akkor is négy olyan, széles rétegek által elérhető termék él a piacon, amelyhez kapcsolódik valamilyen ösztönző. Mindezek tükrében várhatóan az idei évben is fennmarad az állami ösztönzők támogató hatása a lakossági hitelpiacon.

A Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése szerint egyébként 2015 óta a családokat csaknem 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták. Ennek 47 százalékát a csokhoz kapcsolódó kölcsön, 45 százalékát a csok vissza nem térítendő milliói, 8 százalékát pedig az adó-visszatérítések adták. Ezen túlmenően a babaváró támogatások jelentős része, becslések szerint mintegy 1100 milliárd forint is lakáscélt támogatott. (Piaci becslések szerint a babavárót igénylő családok a kölcsön nagyjából 70 százalékát lakáscéljaik megvalósítására fordítják.)

Ahhoz, hogy Magyarországon a teljes termékenységi arányszám értéke az elmúlt évek 1,49-os értéke után 2020-ra 1,56-ra javult, a jegybank szerint az otthonteremtési intézkedések érdemben hozzájárultak

– áll a jelentésben.