A vetőmagforgalmazó cég kísérleti eredményekkel indokolta a várakozásait. Emlékeztetnek arra, hogy a legjobb termések már elérték a hektáronkénti 6-7 tonnát, pedig Magyarország 2019-ben még alig több mint 3 tonnával is világcsúcsot döntött, így a viszonylag kis termőterülettel is a globális ranglista elejére, a 9. helyre került. Kína, Oroszország és a többi nagy termelő alig 2 tonnát takarít be hektáronként - írták.
A vállalat elsősorban a magyar gazdák nyitottságával, a technológiai fejlődéssel és az ellenállóbb hibridekkel magyarázza a fejlődést. Ennek köszönhető, hogy
a napraforgóban egyre többen látnak lehetőséget, így ma már ez a harmadik legfontosabb szántóföldi kultúra belföldön
- tették hozzá.
A termelés növelését a Syngenta azért szorgalmazza, mert a 600 ezer hektáros termőterület nem bővíthető jelentősen, így csak nagyobb hatékonysággal lehet továbblépni.
A cég napraforgó-technológiai programja jelenleg a kísérleteknél és tapasztalatgyűjtéseknél tart. Vizsgálják egyebek között a talajt, a tápanyagok kijuttatását, a növényvédelmi beavatkozások hatásait, időzítését, eredményeiket pedig a közlemény szerint nyilvánossá teszik, hogy minden termelő megismerhesse.
A Syngenta úgy számol, hogy
országos átlagban akár pár éven belül 10 százalékkal nőhet a belföldi termelés, amivel Magyarország követendő példa lenne más európai államok számára. A fejlődés azért is fontos, mert ezzel mérséklődne a kontinens pálmaolajigénye, amit költséges és környezetterhelő behozatalból kell fedezni.
Honlapja szerint a svájci központú Syngenta legnagyobb európai vetőmagüzemét a magyarországi vállalat működteti Mezőtúron, itt foglalkoznak a napraforgóval is. Belföldön emellett zöldségfélét és kukoricát nemesítenek, és Magyarországról látják el Európa nagy részét kukorica- és napraforgó-vetőmaggal. Tevékenységükhöz tartozik a növényvédőszerek forgalmazása is. A 90 országban tevékenykedő vállalat globális árbevétele 2020-ban meghaladta a 14 milliárd dollárt (majdnem 5 ezer milliárd forint) - olvasható a Syngenta honlapján.