A Közép-Afrikából származó műtárgyat, végül 4,2 millió euróért (kb. 1,5 milliárd forint) értékesítették dacára annak, hogy az aukciósházban a gaboni tiltakozók a tárgy „visszaszolgáltatását" követelték.
Mi és az itt élők vitatjuk ezt az eladást"
- nyilatkozott Ange Mbougou, a montpellier-i gaboni szövetség főtitkára, és hozzátette, hogy meg fogják tenni a szükséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy a ritka fából készült "Ngil" maszk - amelyet a gaboni fang etnikum használt a törzsi szertartásokon - mielőbb visszakerülhessen Afrikába.
A gaboni közösség mintegy féltucat tagja vett részt az aukciós teremben kirobbanó demonstrációban, amely során hevesen tiltakoztak az aukción kalapács alá került afrikai műalkotások eladása ellen, jogtalan gyarmati zsákmánynak nevezve azokat.
Bár Jean-Christophe Giuseppi aukcióvezető szerint az aukció „teljesen legális" volt, a tüntetők haragja mégsem teljesen alaptalan, hiszen a rendkívül ritka fafaragást - amelyből csak körülbelül 10 hasonló létezik a világon - René-Victor Edward Maurice Fournier francia gyarmati kormányzó 1917-ben gaboni körútja során szerezte, ismeretlen körülmények között.
Egyébiránt az elmúlt években számos európai ország kezdte meg a gyarmatosítás során bitorolt tárgyak hazaszállítását. Tavaly csak Franciaország 26 műtárgyat vitt vissza Beninbe, amelyeket a hódító katonáik még 1892-ben raboltak el a helyiektől.
A többletköltségekkel és díjakkal együtt a nyertes pályázó a Fang maszkért végül összesen 5,25 millió eurót (1,9 milliárd forint) fizetett,
ami közel áll egy hasonló tétel korábbi rekordjához. 2006-ban egy másik gaboni faragvány mintegy 5,9 millió eurót (2.17 milliárd forint) hozott egy párizsi aukción.
Az Ngil maszkok jellegzetes formája - a feltételezések szerint - óriási hatással volt a híres európai művészek, köztük Picasso és Modigliani munkáira is. Érdekes ugyanakkor, hogy a hétvégén elkelt darab alapárát 300-400 ezer euróban (110-145 millió forint) határozták meg, és senki sem számított arra, hogy végül ekkora összegért kel el.