Hosszabb távon vizsgálva a helyzetet már jóval látványosabb a változás: 2015 végén még nagyjából 2800 bankfiók működött hazánkban, tehát hat év alatt közel ezer értékesítési egység tűnt el a térképről. Az MNB bankfiók- és ATM-kereső aloldalán lévő adatok szerint a hálózat ritkulása az idei év elején is folytatódott, hiszen tegnap már csak 1764 találat szerepelt a felületen.
A hitelintézeti fiókhálózat emellett igen koncentrált Magyarországon, hiszen az MNB aloldalán szereplő adatok szerint az értékesítési hálózat bő 70 százalékát három szereplő – a Takarékbank, az OTP Bank és a K&H – üzemelteti, a kilenc, mérlegfőösszege alapján legnagyobb szolgáltatóhoz pedig a tegnapi állapotok szerint az összes fiók 95 százaléka kötődött. (A hálózat koncentrációja pedig a Magyar Bankholding tagjainak egyesülésével tovább növekszik majd.)
A hitelintézeti fiókhálózat elmúlt években megfigyelhető zsugorodása persze nem túlságosan meglepő, hiszen a napi pénzügyi szolgáltatások digitális csatornákra terelése nyilvánvalóan csökkenti a fizikai értékesítési egységek terhelését.
A Gránit Bank például ennek az egyik űttörője Magyarországon, a fenntarthatóság jegyében bevezetett innovatív digitális megoldásaival nem csak papírt lehet megtakarítani, hanem jelentősen csökken az ügyfél számára az adminisztrációval eltöltendő idő és felesleges utazások nélkül, otthonról kényelmesen lebonyolítható akár az előbírálattal összekötött hiteligénylés is.
Emellett
több piaci szereplő is felismerte azt, hogy a bankfiókokra a jövőben nem elsősorban a napi ügyek intézéséhez, hanem a befektetési vagy finanszírozási tanácsadáshoz lesz szükség.
Ez magyarázza az úgynevezett újgenerációs fiókok megjelenését, amelyeknél a napi műveleteket – például az átutalásokat vagy a pénzbefizetést – elsősorban elektronikus felületeken intézhetik az ügyfelek, míg az összetettebb ügyek kapcsán személyesen konzultálhatnak a tanácsadókkal.