Idén februárban negyvenéves csúcsot döntött az infláció éves emelkedésének mértéke az Egyesült Államokban. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics közölte: éves összevetésben 1982 januárja óta a legnagyobb ütemben, 7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban a januári 7,5 százalék után.
Most nem sokat tehetek. Oroszország a felelős
– ezt válaszolta Joe Biden amerikai elnök arra a kérdésre, hogy miként kezelik majd a döntéshozók az energiaárak elszabadulását.Az infláció emelkedése mögött valóban jelentős részben az energiaárak alakulása áll, amely már a velünk szomszédos országban dúló háború előtt gondot okozott a nemzetközi színtéren. Energiaválság tört ki a járvány és az abból fakadó gazdasági krízis következményeként, egyes európai országokban sokszorosára emelkedtek a lakosság és a vállalkozások költségei.
A februári hazai éves infláció (8,3 százalék) az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az eddig publikált uniós adatok alapján a magyarországinál magasabb februári adatot mértek többek között Litvániában (14,2 százalék), Észtországban (12 százalék), Csehországban (11,1 százalék), Lettországban (8,7 százalék) és Bulgáriában (10 százalék). A magyar adat régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen nagyobb mértéket ért el a lengyel (8,5 százalék), román (8.53 százalék), szlovák (9 százalék) infláció is.
Nem is kétséges, hogy az áremelkedések az egész világon gondot okoznak, ez nem magyar „specialitás".
A háború tovább rontja a kilátásokat.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásnak hatása lesz a gazdasági aktvitásra és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak miatt. Londoni elemzők arról beszélnek, hogy inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása.
Az Orbán-kormány többször megerősítette, hogy nem támogat olyan lépéseket, amely veszélyeztetné a magyarországi energiaellátást. A brutális áremelkedések mellett ugyanis az is a tétje a háborúnak és a szankcióknak, hogy lesz-e mivel fűteniük vagy vizet melegíteniük az embereknek.
A magyar kormány egyébként az infláció tompítására több intézkedést is hozott. Az Orbán-kormány az infláció ellen, a fogyasztók védelmében húzta meg a benzin és a gázolaj emelkedését gátló árplafont, mérsékelte a jövedéki adót, csökkentette és maximálta egyes alapvető élelmiszerek árát, míg a hitelesek érdekében kamatstopot vezetett be. A növekvő energiaárak ellen pedig a rezsicsökkentés védi a lakosságot és a mikrovállalkozásokat.
A baloldali kormányzás alatt egyébként az infláció átlaga meghaladta az öt százalékot (ez a mérték az Orbán-kabinet időszaka alatt 2,9 százalék), de 2007 márciusában, amikor sem háború, sem válság nem volt, a magyar pénzromlás mértéke kilenc százalék felett is volt. Az infláció ellen mégsem tettek semmit. Egyébként 2010 óta a nettó reálbérek 67 százalékkal emelkedtek, míg a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányzás alatt mindössze 13 százalékkal.