Kiderült, az ország mely településére költöztek tavaly a legtöbben

Vágólapra másolva!

Tovább csökkent Budapest lakossága 2021-ben: 18 ezerrel kevesebben éltek a fővárosban, mint 2020-ban. Emellett több fővárosi kerületben és megyeszékhelyen több mint 1.000 fővel csökkent a lakosok száma. A nagyvárosokban látott csökkenéssel párhuzamosan az agglomerációs körzetekben lévő települések jelentős részében nőtt a lakosság, ami a kiköltözésekkel magyarázható. Az egész országot nézve 2021-ben Érdre költöztek a legtöbben, több mint 1.400 fővel gyarapodott a Budapest mellett lévő város lakossága. A toplistán szerepel még a 2020-ban első helyezett Rajka, valamint több budapesti agglomerációs település, köztük Gyömrő, Nagytarcsa és Veresegyház, írja közleményében az ingatlan.com.

Origo

Vágólapra másolva!

ingatlan település gazdaság költözés agglomeráció

Budapesten tovább fogyott, azaz 2021-ismét csökkent a lakosok száma, a megyeszékhelyek többsége is kevesebb lakónak adott helyet, miközben a nagyvárosok környékén lévő települések létszáma növekedni tudott - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből. Az összefoglaló a települések lakosságszáma alapján ismerteti, mely településeken volt a legjelentősebb bővülés 2021-ben.

Mindent visz az agglomeráció

Folytatódott a korábbi trend. 2021-ben is sokan választották a nagyobb városok, így Budapest helyett a környékbeli településeket, ennek a folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás.

Azaz sokan a városi lakásukból kerttel, udvarral rendelkező házba költöztek, amelyek kínálata az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt. A különböző települések lakosságváltozása nemcsak a költözéseknek köszönhető, hanem a természetes demográfiai események is befolyásolják. Ezek közé tartoznak például a születések és halálozások is." - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: "Budapest állandó lakossága a hivatalos adatok szerint 2021-ben 18 ezer fővel 1,64 millióra csökkent 2021-ben. Jelentősen, 1.800-2.800 fővel csökkent ezzel párhuzamosan Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc népessége is."

Érd vezeti a ranglistát

A portál elemzése szerint 2021-ben Érd könyvelhette a legjelentősebb növekedést: a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa, 1.445 fővel - 2,1 százalékkal - közel 72 ezerre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok - lakások, sor-, iker- és családi házak - átlagos négyzetméterára idén februárban 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A lakosságszám alapján 2021-ben az egy évvel korábban még első helyen álló, Rajka érte el a második legjelentősebb növekedést.

Az osztrák határ mellett lévő településen 567 fővel nőtt a lakosok száma, így már közel 6.700 lakos van oda bejelentve. Balogh László szerint a 2020-as és 2021-es rajkai növekedéshez vélhetően hozzájárultak a tavalyelőtti járványszabályok, amelyek szerint a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek munkavégzés céljából. Sokan ezért jelentkeztek be a határ mentén lévő településekre. Érd és Rajka után a toplistán újabb budapesti agglomerációs települések következnek. Gyömrő, Nagytarcsa, Veresegyház, Délegyháza, Fót, Göd lakossága 363-394 fővel - 2-7 százalékkal - gyarapodott egy év alatt. Ennek eredményeként a településekre jellemző átlagos négyzetméterár 15-40 százalékkal 625-749 ezer forintra nőtt.

A fővároson kívüli piacot nézve többek között a Debrecen közelében lévő Mikepércs és Hajdúsámson, a győri agglomerációba tartozó Győrújbarát, Győrzámoly, a Pécs-közeli Kozármisleny, a kecskeméti vonzáskörzetben lévő Ballószög lakossága is jelentősebben nőtt, így az ottani négyzetméterárak is emelkedtek.

Mire számíthatunk idén?

Balogh László az idei évről azt mondta, az év eleji mozgások alapján

várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő települések lakáspiacának erősödése.

A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait. A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A saját célra vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a csok és falusi csok szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.