Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly 1.200 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai online értékesítés, 30 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-as 45 százalékos növekedés után. A teljes kiskereskedelmi forgalom már mintegy tíz százalékát teszi ki az online értékesítés, és a markáns bővülés a következő években sem áll meg. Ebben egyetértettek a konferencián megszólaló logisztikai szereplők, a mértékben azonban nagy volt a különbség. Volt, aki konzervatív becslésében azzal számolt, hogy 2030-ra megduplázódik a mostani részarány, míg más szerint addigra az áruk felét az interneten veszik majd meg a fogyasztók. Mint a konferencián elhangzott, Kínában a koronavírus-járvány hatására már most 50 százalék az online vásárlás aránya.
Magyarországon a hagyományos üzletek forgalmának olyan mértékű csökkenésére kell számítani, hogy néhány év múlva már nem éri meg fenntartani a boltok egy részét – mondta Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője. Az online kereskedelem térnyerésénél ugyanakkor szerinte nagy probléma lesz a munkaerőhiány, amelyet állami eszközök segítségével kellene kezelni.
Czifrik Szabolcs, a DPD Hungária Kft. ügyvezető igazgatója figyelmeztetett:
A magyar internetes áruházak többsége nem versenyképes.
Már most is a külföldi, köztük a lengyel és cseh webshopok uralják a piacot, utóbbiak nagyjából ugyanannyi árut szállítanak, mint egy-egy nagy kínai internetes áruház, és többségük már magyar nyelvű honlapot is működtet. Ráadásul arra lehet számítani – ez közös várakozása volt a konferencia résztvevőinek – hogy hamarosan megjelenik itthon is a világ legnagyobb online áruháza, az Amazon.
Több uniós országban már népszerűek a használt, second hand termékeket áruló webshopok. Szabó Zoltán, a Ghibli Szállítmányozási Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy Magyarországon is beindul ebben a szegmensben a forgalomnövekedés, és ebben a hazai cégek is jelentős szerephez juthatnak.
A nem uniós tagállamokból Magyarországra érkező, és itt vámkezelt áruk túlnyomó többségének más uniós ország a célállomása, ez is mutatja hazánk helyzetét mint regionális elosztóközpont. Miután tavaly július 1-jével megszűnt a korábbi kedvezményes elbírálás az Európai Unión kívülről érkező, 22 euró érték alatti küldeményeknél, azok áfakötelessé váltak és valamennyi küldeménynél csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani – mondta a konferencián Bakai Kristóf Péter dandártábornok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai főigazgatója. A szervezet informatikai fejlesztésekkel és képzésekkel előre készült erre az elosztószerepre a kisérétkű csomagoknál. Ez a tavalyi eredmények alapján sikerült is, mert a második félévben beérkező mintegy 15 millió ilyen áru körülbelül 10 százaléka marad Magyarországon, a többit továbbszállították a környező uniós államokba, még Németországba is. A forgalom tovább erősödik, idén pedig már havi 3 millió kisértékű árut vámkezelnek.
A 22 euró alatti küldemények áfakötelezettségéből a tavalyi második félévben több mint 12 milliárd forint adót szedett be a NAV"
– ismertette Bakai Kristóf Péter. A nagy e-kereskedelmi platformok többsége már a vásárlás pillanatában beszedi a vásárlótól, és automatikusan megfizeti egy uniós adóhatóságnak az úgynevezett IOSS-rendszerben, ahonnan szétosztják a tagállamok között a címzettek alapján.
Ezen keresztül tavaly 11,2 milliárd forint áfa folyt be a magyar költségvetésbe.
Aki olyan webshopból vásárol, amely nem tagja az IOSS-rendszernek, akkor ő maga vagy a szállítmányozó cég tudja teljesíteni a fizetési kötelezettséget, utóbbi a kézbesítéskor szedi be az adót, majd továbbítja az adóhivatalnak. Tavaly a szállítmányozók így 738 millió forint, míg a vevők közvetlenül, az eVÁM-rendszerben 291 millió forint áfát fizettek be.
