Mérföldkőhöz érkezett a hazai hidrogénipar fejlesztése

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (jobbra)

Mérföldkőhöz érkezett a hazai hidrogénipar fejlesztése, egyúttal jelentős energetikai innováció valósul meg Kardoskúton, a Magyar Földgáztároló Zrt. telephelyén, ahol Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében letették a mintegy 3 milliárd forintos fejlesztéssel megvalósuló hidrogén-előállító rendszer alapkövét.

Az Akvamarin Projekt keretében jelentős innovációs értéket képviselő fejlesztés valósul meg Magyarországon.

Egy olyan rendszer kialakítása és legfeljebb 24 hónapon belüli megvalósítása kezdődik meg, mely a megújuló forrásokból megtermelt villamos energia „fölöslegét" használva hidrogént állít elő.

Az így előállított hidrogént aztán a kardoskúti föld alatti tároló berendezései használják – jelentősen csökkentve az üzemelés szén-dioxid-kibocsátását -, de a közeli célok között szerepel az is, hogy - a földgázszállító rendszerben, szigorú biztonsági előírások mellett a földgázhoz keverve - a végfogyasztókhoz is eljusson.

A projekt ünnepélyes alapkőletételén Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt tíz évben számos fejlesztés zajlott a kardoskúti telephelyen, aminek az Akvamarin Projekt egyik fontos mérföldköve. Felidézte: korábban a telephely kapcsán még annak bezárása is felmerült, mivel nem volt jelentős igény a gázbetárolásra. Mostanra azonban nagyot változott a helyzet. Az elmúlt tíz évben mintegy 5 milliárd forintos fejlesztés valósult meg a telephelyen, és az Akvamarin Projekt kivitelezése már a mostani alapkőletétel előtt megkezdődött. Ennek kapcsán elmondta: tavaly számos előkészítő munka, tervezés és beszerzés megvalósult a projekt kapcsán, most tavasszal pedig elkezdődik a kivitelezés.

Kardoskúton letették a mintegy 3 milliárd forintos fejlesztéssel megvalósuló hidrogén-előállító rendszer alapkövét Fotó: Polyák Attila - Origo

Ez egyedülálló innovációt jelent, amelynek révén a villamos energia és a földgáztárolás rendszerei összekapcsolódnak.

A fejlesztésről szólva elmondta: a rendszer vízbontáson keresztül állít elő hidrogént, miközben csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Ez pedig első lépés a hidrogéntechnológiák széles körű elterjedéséhez.

A 3 milliárd forintos fejlesztésből több mint 2 milliárd forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve pályázati forrásokból érkezik. Kriston Ákos ismertette: a hidrogénipari fejlesztéseket a kedvező szabályozási környezet is segítette, a bányatörvény is módosult az Akvamarin Projekttel összefüggésben, miközben négy magyarországi egyetem kapcsolódott be a kutatás-fejlesztésbe.

Ferenczi I. Szabolcs a Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a projekt számos kérdés megválaszolását segítheti, hiszen a cél az, hogy az ország mintegy 6000 kilométeres földgázhálózatán szállíthassák a hidrogénnel kevert gázt, amivel 600 ezer tonna szén-dioxid-megtakarítást elérve, hozzájárulhatnak az ország klímacéljainak teljesítéséhez.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű innovációs és technológiai igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: az MVM jelentős innovációs törekvései közé illeszkedik az Akvamarin Projekt, megalapozó hozzájárulással ahhoz, hogy tíz év alatt kiépülhessen a hidrogéngazdaság az országban. "2030-ra az MVM-csoport a karbonmentes hidrogénelőállításban kíván meghatározó szerepet betülteni" - mondta Bertalan Zsolt. Karbonmentes infrastruktúrát üzemeltetni versenyképes áron, ezt jelentik a jövő energetikai innovációi – jelentette ki.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntője az ünnepélyes alapkőletételen Fotó: Polyák Attila - Origo

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta:

az Akvamarin Projekt mérföldkövet jelent, és sok megválaszolásra váró kérdésre lehet azzal felelet.

Így például arra, hogyan kell tárolni, illetve hogyan lehet szállítani a hidrogénnel vegyes földgázelegyet. Szólt arról is, hogy Magyarország először foglalta törvénybe a 2050-es céldátumú karbonsemlegességi célt. Ennek teljesítésében fontos cél például, hogy most az ország 3 gigawatt fotovoltaikus kapacitással bír, ami két éven belül a duplája lesz.

A hidrogénipari fejlesztésről szólva elmondta: többről van szó, mint az energiakiegyenlítésről, vagyis arról, hogy az energiafelesleget használja a rendszer vízből hidrogén előállítására.

Magyarország hidrogénstratégiájának két fő pillére van. Az egyik az, hogy a hidrogén tároljuk, ami lényegében energia tárolását jelenti. A másik az, hogy ezt a hidrogént felhasználjuk"

- mondta a miniszter.

A környezetbarát módon megtermelt hidrogént rengeteg helyen fel lehet használni, például a szerinte rövid idő alatt talpra állítható acélgyártásban, zöld acél előállítására. De hasznosítható az acélipar mellett a cementgyártásban, műtrágya előállításában, a közlekedésben. A miniszter kitért arra: a vasút villamosításában is alternatíva lehet a hidrogéncellák használata, ezek költséghatékonyságára a minisztériumban már elkészültek a háttérszámítások. Palkovics László hangsúlyozta:

Magyarország lehetőségei a hidrogéntárolásban kiemelkedők.

Palkovics László kiemelte: a magyar gazdaság energiaszükséglete folyamatosan növekszik, így kiemelkedő jelentőséggel bír a hidrogéntárolási kérdések megválaszolása, összefüggésben az energiatárolási kérdésekével.

A projekt próbaüzeme várhatóan még idén év végén megkezdődhet.