Moszkva Indiába irányítaná át az olajat és a gázt

Miközben folyik a nyugati cégek exodusa Oroszországból és az Európai Unió energiafüggetlenségre törne, Moszkva is tervezgeti az új jövőt: Indiából vár olaj- és gázipari befektetőket és növelné exportját a szubkontinensre, írja a Világgazdaság. 

Az orosz-ukrán háborúnak még vége sincs, de már formálódik a világ új gazdasági rendje, legalábbis a főszereplők terveiben. A nyugati energia- és egyéb vállalatok sorban hagyják el Oroszországot, az Európai Unió tegnap bejelentette, hogy 2027-ig teljesen leszokik az orosz gázról, olajról, és szénről, és

készülődik a változásokra Moszkva is: indiai befektetéseket sürget és beruházásokat ígér az 1,4 milliárd lakosú országban,

Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában.

Ebből bonyolultabb kép rajzolódik ki annál az elméletnél, hogy Európa politikai és gazdasági kettészakadása már a világ kettéválásának az előjátéka lenne, mert a kínaiak vonzáskörébe tolja a nyugati szankciók által a Szovjetunió összeomlása óta legnagyobb gazdasági válságába taszított Oroszországot. Jelentős partnerüknek megmaradhat a Pekinggel szemben barátságtalan India is, akiket a nyugatiak eddig hiába sürgettek, hogy keményen elítéljék Moszkvát az ukrajnai invázióért.

Orosz valuta (Illusztráció) Forrás: wipedia.org, Petar Milošević

Egyelőre úgy tűnik, Új-Delhi nem elvágni igyekszik gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, mint a fejlett országok, hanem megőrizni. A két ország közti közeli kapcsolat egyáltalán nem újkeletű, sőt már történelmi patinája van, a hidegháborús időkre nyúlik vissza, konkrétan az

1971-ben, a nagy olajválság előtt két évvel aláírt szovjet-indiai barátsági és együttműködési szerződésre.

Új-Delhit ugyanakkor aggaszthatja, hogy Oroszország egyszerre két vele szomszédos rivális atomhatalomhoz is közeledik: az emelkedő csillagú Kínához, illetve Pakisztánhoz, ahova 2,5 milliárd dollár költséggel vezetéket építenek az orosz gáz szállítására.

Miközben a nyugati szankciók megbénítani igyekeznek Moszkva nemzetközi fizetési forgalmát, már a múlt héten voltak hírek róla, hogy India kerülő utakat keres. A Bloomberg tegnap névtelen forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a rubelt és a rúpiát használó fizetési rendszert dolgoznak ki, és a döntés a jövő hét elejére várható. Ez már csak azért is sürgető, mert

az indiai exportőröknek mintegy félmilliárd dollárnyi pénzét küldték a világűrbe az orosz bankokat sújtó szankciók.

A javasolt mechanizmusban az indiai bankok elfogadnák a rubelt rúpiára váltva és az oroszok vica versa. A kérdés az árfolyam: a rubel hatalmas kilengéseit látva, India nem szeretne fix rendszert. A kétoldalú forgalom tavaly 10,8 milliárd dollárra növekedett, ami még mindig kevesebb, mint az indiai külkereskedelem 1,5 százaléka, növekedésre tehát volna tér.

A mérleg erősen az oroszok javára billen, akik nagy mennyiségben adnak el Indiának olajtermékeket, fémeket, drágaköveket, műtrágyát - és India az orosz hadiipari termékek egyik legnagyobb vásárlója is -, miközben a másik irányból nagyon széles skálán érkeznek termékek, a legnagyobb mennyiségben gyógyszer, elektronikus felszerelések, vegyipari termékek és gépek. India exporttermékek listáját állítja össze, amellyel csökkenthetné az ötmilliárd dolláros deficitet a kétoldalú forgalomban.

Az orosz olajtermékek importja 2020-ban meghaladta a kétmilliárd dolláros értéket,

és az energia az a szektor, amelyben Moszkva bővíteni szeretné az együttműködést - derült ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes tárgyalásaiból Hardeep Singh Puri indiai olajügyi miniszterrel. Novak azt is elmondta Purinak, hogy nem csak az orosz válallatok indiai kereskedőhálózatát bővítenék, hanem további indiai beruházásokat is várnak az orosz olaj- és gázszektorban.

Indiai állami vállalatoknak már most is vannak érdekeltségei orosz olaj- és gázmezőkben, orosz cégek pedig - köztük a Rosznyeft - többségi részesedéssel bírnak az indiai Nayara Energy finomítóban.

Az Egyesült Államok a héten teljes embargót jelentett be az orosz energiatermékekre, és ugyanerre igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, de az európai uniós állam- és kormányfők csütörtök-pénteki csúcstalálkozójukon nem hoztak ilyen döntést. Pekingben fel sem merült a kérdés.