Az orosz-ukrán háború következtében kivetett szankciók azt eredményezték, hogy március 9-én az orosz gazdasági és egyéb intézmények, illetve magánszemélyek ellen volt hatályban a legtöbb nemzetközi intézkedés.
Szerdán összesen 5581 szankció volt érvényben orosz szereplők ellen, de a jelenlegi helyzet súlyát jól mutatja, hogy ezek száma február 22. után több mint kétszeresére emelkedett.
Miként a Statista ábráján is látszik, február 22. előtt 2754 darab szankció volt érvényben Oroszország ellen, ami március 9-re 2827 tétellel emelkedett.
Az orosz szereplők elleni szankciók listáját egyébként az Európai Unió, Franciaország, valamint Svájc vezeti, 568, 516, valamint 512 darabbal. Ezek jelentős része magánszemélyeket érint.
Az újonnan meghozott 2827 intézkedésből mindössze 366 tétel vonatkozik valamilyen intézményi entitásra.
A lista azonban nem tartalmazza az egész iparágakat érintő korlátozásokat, vagyis például az olaj- vagy gázszektorban bevezetett embargókat. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szankciók közé nem számolják bele azokat a vállalatok által hozott saját döntéseket, melyek nyomán - ahogy történt és történik most - a cégek részlegesen vagy teljesen felfüggesztik tevékenységüket adott országban a szankciókkal összefüggésben, de nem feltétlen azok következményeként.
A március 9-én érvényben lévő globális lista egyik nagy meglepetése lehet azonban, hogy
Észak-Korea még a dobogóra sem fért fel.
A 2077 szankciójával csupán a negyedik helyen áll.
Megelőzi ugyanis a második helyen álló Irán (3616), illetve a harmadik Szíria (2608).
Az első négy ország pedig erőteljesen uralja is a listát. Az ötödik helyre felkerülő Venezuela 651 szankciója a fentiekhez képest kevésnek mondható. Végül felfért még a toplistára Mianmar (510 szankció), valamint Kuba (208 szankció) is.
Cikkünk kiemelt képén: tolongó vásárlók az IKEA egyik moszkvai üzlete előtt 2022 március első napjaiban, miután a svéd nagyvállalat bejelentette, hogy felfüggeszti működését Oroszországban annak Ukrajna ellen indított inváziója miatt