A globális energiaátállás és az új technológiák elterjedése nemcsak új eszközöket, de új szakembereket és készségeket is igényel. A tiszta energia globális térnyerése tehát a munkaerőpiacra is jelentős hatással lesz a következő években.
Miközben az energiatermelés új formái több millió új munkahelyet hoznak létre, világszerte, a fosszilis tüzelőanyagok háttérbe szorulása miatt egyes iparágakban leépítések várhatók.
A Visual Capitalist összesítése szerint
a globális energiaátállás várhatóan 13,3 millió új munkahelyet teremt 2030-ig.
A legnagyobb munkaerő-piaci hatást pedig az infrastruktúra modernizációja, vagyis a hatékonyság növelése jelenti majd. Ez a terület 3,2 millió új álláshelyet teremthet, megelőzve a második helyen (megosztva) álló autóipart és energiatermelést – utóbbiak 2,6-2,6 millió új munkahelyet hozhatnak létre.
Ez a három terület pedig így a teljes szám nagyjából 75 százalékát adja, vagyis ez a három szektor adhatja az új munkahelyek tekintélyes részét.
Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok iparágában 2,7 millió munkahely szűnhet meg a következő években, illetve 0,3 millió álláshely tűnhet el az energiatermelés területéről is – vagyis a nettó új munkahelyek számát tekintve az energiatermelés a harmadik helyen áll.
A legnagyobb veszteséget az olaj- és gázipar szenvedheti el, 2,1 millió megszűnő munkahellyel, míg a szénipar területén 0,6 millió álláshely tűnhet el.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a számítások csak a 2021-ig bejelentett vállalásokon alapulnak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) például úgy számolt, hogy egy teljes, nettó nullás károsanyag-kibocsátásra történő energiaátállás ennél sokkal nagyobb átalakulást hozna a globális munkaerőpiacon.
A szervezet úgy kalkulál, hogy ebben az esetben a nettó új álláshelyek száma elérné a 22,7 milliót is.
Bármelyik forgatókönyv is valósul meg 2030-ig, az világos, hogy a tiszta energia növekvő népszerűsége komoly átrendeződéseket okoz majd nemcsak a világ energiatermelésében, de a munkaerőpiacon is.