Domus áruház, a magyar Ikea a Kádár-diktatúrában

1976 - Magyarország, Budapest XIII. - Lehel utca - Róbert Károly körút kereszteződés, Domus Áruház

A rendszerváltozás előtt a magyarországi bútorkereskedelem lényegében egybeforrt a Domus névvel, amely éppoly közismert volt akkoriban, mint a Keravill, a Skála vagy a Centrum áruházlánc. A hatvanas-hetvenes évektől fellendülő lakásépítés természetes velejárója volt a bútorok és más lakberendezések iránti igény növekedése. A növekvő kereslet kielégítése érdekében kezdődött meg a Domus hálózatának kiépítése, amelynek budapesti zászlóshajója a hetvenes évek közepén nyílt meg, majd több mint három és fél évtizeden keresztül működött. Ez a bútoráruházlánc volt a szocializmus időszakának Ikeája. 

A szocialista időszak egyik emblematikus márkájává vált Domus lakberendezési áruházláncot az 1949-ben alapított Bútorértékesítő Vállalat, a BÚTORÉRT hozta létre. A hatvanas-hetvenes évek fordulójára a lakásépítések a bútorok iránti keresletet is jelentősen megnövelték, hiszen az új, minimálisra méretezett otthonok berendezéséhez a régi bútorok nem voltak praktikusak, a panelok kisebb lakásaiba ezek a rusztikusabb darabok nemigen fértek el, vagy egyáltalán be sem fértek. Újat beszerezni meg nem volt olyan egyszerű, ezért a vállalat új rendszerű üzletek létrehozását határozta el.

Megnyílik a Domus zászlóshajója

Az áruházlánc zászlóshajója a Róbert Károly körút és a Lehel utca sarkán felépült budapesti egység lett.

A korszak legnagyobb, legkorszerűbb magyarországi, és egyben közép-európai bútoráruháza 1974 májusában nyitotta meg a kapuit.

A képre kattintva nézze meg galériánkat a Domus áruházlánc történetéről!:

A Magyar Hírlap 1970. október 5-i számában a következőképpen emlékezett meg az akkori időszak bútorpiaci viszonyairól:

„Még hosszú ideig fog tartani a bútorkonjunktúra és mind az ipar, mind a kereskedelem nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a szükségleteket ellássa. Országszerte egymás után nyílnak a nagy alapterületű bútor- és lakberendezési áruházak. (...) A majdnem 10 000 négyzetméter alapterületű bútoráruház 4800 négyzetméter eladótérrel és 2200 négyzetméter raktárral fog rendelkezni. Építési költségére 80 millió forintot irányoztak elő. (...) Az emeletek között mozgólépcső és több lift szállítja a vásárlókat. A bútorokat boxokban és szabadon kiállítva mutatják be. A bútorokon kívül szőnyeg, lakástextília, világítóberendezések, háztartási gépek, rádió, televízió is kaphatók majd az áruházban."

A bevezetőben említett Ikeával való párhuzam nem volt teljesen véletlen, ugyanis a Domus Áruház tervezését megelőzte a korszerű svédországi bútoráruházak tanulmányozása.

Régi reklámfilm - Ha szerda, akkor Domus:

Hatalmas választék egy formabontó épületben

A tervezők - Lázár Antal és Reimholz Péter - szakítottak a korszakot jellemző építészeti jegyekkel, és egészen modern, újszerű formavilágot szerettek volna megvalósítani. Az épület nemcsak itthon, hanem külföldön is sikert aratott: a Deutsche Bauzeitschrift című, Németországban – az akkori NSZK-ban – kiadott lap is kétoldalas, gazdagon illusztrált cikkben számolt be róla 1976-ban.

A nyitáskor úgy tervezték, hogy az áruház területén raktározás ne legyen, a vásárló minta után választhassa ki a megvásárolni kívánt bútort, amelyet azután a rákospalotai raktárból szállítanak. A raktárkészletet a szinteken elhelyezett úgynevezett R 10-es számítógéprendszeren keresztül tudták folyamatosan nyilvántartani és ellenőrizni.

Az áruválasztékban a hazai bútorgyárak összes termékén kívül monopolcikkek is voltak, amelyek kizárólag a Domus Áruházban voltak megvásárolhatók.

A nyitás idején 80 százalék volt a hazai termék, 20 százalék az import. Utóbbiak többségében jugoszláv, lengyel, román, cseh, NDK-, osztrák, NSZK-, olasz és skandináv termékek voltak. A bútorokon kívül lámpatestet, szőnyeget, bútorszövetet, függönyt, kerámiát, porcelánt, üvegtárgyakat, tapétát és egyéb lakásfelszerelési cikkeket is árusítottak.

Arra is ügyeltek, hogy az áruház eladói divatos formaruhában dolgozzanak, és ezt később az ország többi Domus áruházában is bevezették. Gyorsan bővült a hálózat, hiszen Budapest után Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten, Veszprémben, Egerben, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Pécsen, Szolnokon, Szegeden, Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Siófokon is nyílt Domus bútoráruház. A vállalat fénykorában 23 egységet működtetett országszerte, amelyek többnyire a belvárosokban helyezkedtek el.

Lapozzon, a következő oldalon elmondjuk, miért roppant meg végleg a Domus, és mikor zárt be az utolsó áruház!