Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkenést mutatott ebben a hónapban. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése, alindexe az előző havi 10,6-ról 9,7-re módosult. A legnegatívabb az eddigiekhez hasonlóan az infláció megítélése, alindexe az előző havi –70,4-ről –76,3-re zuhant. A gazdasági környezet mutatója –8,8-ról –12,3-ra romlott, míg az anyagi helyzeté –2,8-ról –5,9-re változott.
A kérdőív kérdései közül most is két olyat emelünk ki, ahol a változás mértéke a legnagyobbak között van. Az előző havi mérséklődés után most 56,7 százalékról 60,0 százalékra emelkedett azok aránya, akik heti átlagos munkaideje 30 és 45 óra között alakul. Ezzel szemben a heti 30 óra alatti munkaidővel rendelkezők aránya 9,5 százalékról 7,8 százalékra, a 45 óránál többet dolgozó munkavállalóké pedig 33,1 százalékról 31,9 százalékra mérséklődött, azaz egyaránt csökkent a túl- és az alulfoglalkoztatottak száma. Kérdés, hogy ez a változás mennyire lesz tartós, vagy mennyire tudható be egyedi hatásoknak.
Az inflációs megítélés romlása miatt kedvezőtlenebbé váltak a béremelésekkel kapcsolatos várakozások is. Arra a kérdésre, hogy a következő egy évre milyen mértékű béremelést várnak a megkérdezettek, az előző havihoz hasonló mértékben, 3,4 százalék mondta azt, hogy az inflációt jelentősen meghaladót valószínűsít. A márciusi 16,9 százalék után 13,1 százalék számít az inflációt csekély mértékben meghaladó béremelésre, míg az előző havi 22,2 százalék után 23,1 százalékon alakult az inflációval megegyező béremelést várók aránya. Az inflációtól valamivel elmaradó béremelésre 20,0 százalék helyett 23,0, míg attól jelentősen elmaradóra 17,3 százalék helyett 24,1 százalék számít. A kérdésre válaszolni nem tudók aránya 19,8 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött.
A vállalati felmérés eredményei szerint áprilisban a négy alindexből három romlott, egy pedig javult. Javulás a termelési környezet esetében következett be, melynek mutatója
–4,5-ről –3,0-ra emelkedett. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, amelynek alindexe nagymértékben, 6,4-ről 0,4-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése –14,0-ről –20,2-re változott, miközben az üzleti környezeté –2,3-ról –8,9-re módosult.
A vállalati kérdőív esetében is két olyan kérdést emelünk ki, amelyek esetében jelentősebb módosulás történt az előző hónaphoz képest. Áprilisra 21,9 százalékról 25,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az ország gazdasági helyzete az elmúlt évben jelentősen, míg 23,5 százalékról 28,2 százalékra azoké, akik szerint kismértékben romlott. A változatlanságot tapasztalók aránya 19,0 százalékról 15,9 százalékra módosult. Eközben a kismértékű javulást tapasztalók aránya 22,5 százalékról 19,8 százalékra, míg a jelentős javulást érzékelőké 11,9 százalékról 8,1 százalékra csökkent.
Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett cége az elmúlt 1 évben milyen mértékben tudta növelni értékesítési árait, a válaszadók 41,6 százaléka választotta a 7 százalék feletti kategóriát a márciusi 34,2 százalék után. Az 5 százalék alatti válaszlehetőségeket választók arányában kismértékű mérséklődés következett be az előző hónaphoz képest. Ennek megfelelően 1 százalék alatti mértékben 17,3 százalék, 1–2 százalékkal 6,2 százalék, 2–4 százalékkal 7,0 százalék, míg 4–5 százalékkal 8,9 százalék tudta emelni árait. 5–6 százalékos emelést az előző havi 6,9 százalék után 9,4 százalék hajtott végre, míg a 6–7 százalékos emelést végrehajtók aránya 3,9 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezenfelül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
