Megnyitja kapuit a Néprajzi Múzeum a világ legjobb középületében - galéria

Május 23-án látványos kiállításokkal nyitja meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi – Kossuth téri - kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7 ezer négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, és egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

„A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest projekt megvalósításának is fontos állomása. A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városliget átfogó megújítását, benne a park kulturális intézményhálózatának és nemzeti közgyűjteményeink fejlesztését tűzte ki célul. A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete 2019-ben került átadásra, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének mostani megnyitását pedig rövidesen az Új Nemzeti Galéria megvalósítása követi majd" – mondta Baán László, a projekt miniszteri biztosa.

A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, és kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta:

Mindezen hányattatás ellenére a múzeum gyűjteménye és társadalmi – tudományos tevékenysége lendületesen erősödött, gyarapodott. A következetes gyűjtő és feldolgozó munka eredményeként mára a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és gyűjteményei alapján is a régió nagy néprajzi múzeumai között szerepel, s végre az értékeihez méltó helyszínen működhet."

Az új Néprajzi Múzeum a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében épült meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, ám az 1950-es évek elején, a Felvonulási tér kialakításával a helyszín előbb a kommunista időszak demonstrációinak színtere lett majd - egészen a múzeum építési munkálatainak 2017-es megkezdéséig - egy több mint másfél ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt felszíni parkolóként működött. Ez immáron a múlté, a parkoló helyén megépült a Néprajzi Múzeum új épülete, körülötte pedig újonnan kialakított zöldfelületek, és egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád várja a látogatókat, így az autók által megszállt óriási területet visszakapta a Városliget. Az autóval ideérkező ligetlátogatókat pedig a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja.

A képre kattintva megtekintheti az Origo képeit a Néprajzi Múzeum új épületéről és tárlatairól!

Az épületről

„A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, anonim, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes." – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Kiemelte:

Az, hogy a világ tervezőirodáinak rendkívül erős mezőnyében egy magyar terv bizonyult a legjobbnak, a kortárs hazai építészet egyik legnagyobb, világraszóló sikere."

A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az '56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a „közösségi" és „múzeumszakmai" funkciók mentén vált szét. A „közösségi" funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai" funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet.

Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.

Az épület látványos védjegye a két, egymásba fonódó domboldalt idéző, parkosított tetőkertet körülölelő üvegfüggöny, melyre egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2 ezer darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.

Ez a különleges megoldás nem csak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertje, ahol több mint 3 ezer köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 darab, örökzöldből közel száz darab, díszfűből mintegy 700 példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely hangulatos közösségi térként várja a látogatókat, legmagasabb pontján pedig lenyűgöző panorámát nyújt a Városligetre és a fővárosra.

Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, ahol a modern muzeológiai ajánlásoknak megfelelően, a természetes fénytől védett helyen alakították ki a világszínvonalú kiállítótereket.

Korszakos változás, hogy a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7 ezer négyzetméteres alapterület áll rendelkezésre a múzeum szakembereinek.

Tekintse meg a képeket a Néprajzi Múzeum épületéről!

A Néprajzi Múzeum tartalmáról

„A mai adatok alapján a legnagyobb múzeumi műtárgykollekció költöztetése zajlott le Magyarországon. A hozzánk hasonló intézményeknél ez a folyamat minimum öt, de inkább hét évig tart, és a költözés után egy-másfél évvel nyitnak új kiállítást" – mondja Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. „A Néprajzi Múzeum májusi nyitásakor rögtön három különleges kiállítással is várja a látogatókat" – teszi hozzá.

A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílik meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást. A kiállítás címe a múzeum sikeres jelenére utal: hiszen a Néprajzi Múzeum 150 év után érkezett meg, érkezett haza a Városligetbe.

A múzeum 1872-es megalapítása óta most foglalhatja el az első, ténylegesen számára épített épületet, s pont azon a helyszínen, a Városligetben, ahol 1896-ban a gyűjtemény először bemutatkozott a nagyközönség számára.

Az új Néprajzi Múzeum első időszaki kiállításán a költözés jelképe, a zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből különleges tárgyak kerülnek elő. A tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba azonban nemcsak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része még sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen, frissen restaurálva tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: türelemüveg és bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, sárközi párta, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, gazdagon hímzett cifraszűr és Amur-vidéki halbőr ruha. A nagy földrajzi távolságot és több évszázadot átfogó tárlat egyaránt érzékelteti az intézmény anyagának sokszínűségét, a kollekció felépítését, a hozzá kapcsolódó tudományos munka mélységét.

Az interaktív és látványos ZOOM egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A szokatlan kiállítás részletező értelmezés nélkül mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A nézőpont és közelítés itt fizikai, vizuális élmény. A kurátorok zoomolnak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek. E nézőpontváltás, avagy a „zoomolás" módjait elsősorban fogalmi ellentétpárokon keresztül mutatják be, ezek rendezik össze az egyes témákat.

Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a legrégebbi, 1673-as székelykapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.

Sosem tapasztalt élményt nyújt az épület főlépcsője mentén mintegy 4 ezer műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér is. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum gazdag magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. A látványtár két „féltekére" osztott tere az emberi agy működését képezi le. A bal agyfélteke értelmez és rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni. Minden egyes kerámia egy-egy kis világ: készítője, használója, funkciója, stílusa, anyaga, díszítése, színe, hangja, űrmértéke, felirata mind rejt valami titkot arról, hogyan tapaszt össze az agyag embereket, korokat, társadalmakat, szokásokat.

A Néprajzi Múzeum új épületét bemutató videó:

Az új épület újdonsága a MÉTA – Múzeumpedagógiai tér is. A klasszikus labdajátékra utaló név egyben a Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás fogalmait magába sűrítő betűszó, és ez nem véletlen: a hangulatos helyiség a Néprajzi Múzeum interaktív közösségi és múzeumpedagógiai tere. A foglalkozások résztvevői mellett családokat, egyéni látogatókat is várnak itt, akik a MÉTA zugaiba bekuckózhatnak olvasgatni, filmet nézni, játszani, alkotni vagy akár csak beszélgetni.

A Néprajzi Múzeum földszintjén kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja is, ahol a megújuló Liget valamennyi fejlesztéséről információkat kaphatnak a vendégek, és jegyeket is vásárolhatnak park intézményeinek programjaira.

A központ részeként egy látványos és interaktív időutazáson is részt vehetnek a látogatók, amely Budapest Aranykora címmel a nemzet fővárosának legpezsgőbb és legsikeresebb történeti időszakát mutatja be, az 1867–1914 közötti Aranykort, amikor elődeink megteremtették Budapestet, Európa egyik legszebb és legprosperálóbb fővárosát.

Az ingyenesen megtekinthető tárlat fő attrakciója a századfordulós Budapestet bemutató, 55 négyzetméteres, több mint 6 ezer épületből álló léptékarányos városmakett, melyet AR technológiával felszerelt „okostávcsővel", tabletek segítségével is felfedezhetnek.

A látogatók kényelmét és a közösségi funkciókat szolgálják az épület különböző pontjain található csomagmegőrzők, családi szobák, vendéglátóhelyek, de az érdeklődőknek lesz lehetőségük a múzeum boltjában, az Etnoshopban is vásárolni, és könyveket böngészni a közösségi irodaként is működő Etknow-ban. A megnyitóval egy időben elindult a Néprajzi Múzeum megújult honlapján található webshop és az online jegyértékesítési és jegyelővételi rendszer. A múzeum mobilapplikációját is érdemes letölteni, amely segíti az épületben való eligazodást, tájékoztat és az audio guide használatához is elengedhetetlen.

A május 23-án nyíló múzeum különleges tartalmakkal várja a látogatókat, és egy rangos nemzetközi konferenciával nyitja meg új főépületét. A What's Up EthnoConference, az európai néprajzi múzeumok konferenciája 2022. május 25–27. között skandináv, német, brit, észt, szlovák, finn, belga, olasz és más múzeumok előadóit látja vendégül. A Néprajzi Múzeum a nyitóhéten keddtől vasárnapig hosszabbított nyitvatartással, este 8 óráig látogatható.