Gyógyszerek miatt meghaló gyerekek, tea és sós vizes öblögetés kúraként: pokoli a koronavírus-járvány Észak-Koreában

This undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on May 20, 2022 shows employees of the Central Ideals Zoo disinfecting the zoo to prevent the spread of the Covid-19 coronavirus in Pyongyang. (Photo by KCNA VIA KNS / AFP) / South Korea OUT / ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE --- /

Bő két éve, a koronavírus-világjárvány kialakulásakor, az egyébként is a világtól való elzárkózásáról ismert kommunista diktatúraállam, Észak-Korea drákói szigort vezetett be valamennyi határán. Vagyis a korábbiaknál is hermetikusabban lezárták azokat, nullára csökkentve nemcsak a személyek mozgását, hanem a külkereskedelmet is. Utóbbit elsősorban Kína vonatkozásában, noha az északi nagy szomszéd Phenjan gazdasági köldökzsinórját jelentette a járvány előtti időkben. A vasmarokkal irányított ország vezetésének célja az volt, hogy az országhatárokon kívül tartsa a veszélyes vírust, akár azon az áron, hogy az amúgy is ingatag gazdaság teljesítménye tovább romlik, a lakosságot pedig ismét tömeges mértékben sújthatja az élelmiszerhiány. A hivatalos állami közlemények egészen mostanáig arról szóltak, hogy Észak-Korea győzött, az országban nemhogy járvány, de a terjedésével az azt kiváltó vírus sincs jelen. Aztán május elején valami megváltozott: az ottani vezetés lényegében váratlanul elismerte, hogy SARS-Cov-2 tömeges megbetegedéseket okozva, szinte ellenőrzés nélkül tejed az országban. Mi történik most a világ egyik legfurcsább, veszélyes és fegyverkező államában a koronavírus tombolása idején? 

Tagadás vakcinázás helyett

Észak-Korea a világ azon országa, amelynek kapcsán időnként hangsúlyozni kell: nagyon nehéz teljes és pontos képet alkotni arról, éppen milyen fejlemények játszódnak le ott egy-egy esemény, vagy egy olyan rendkívüli helyzet, mint egy veszélyes vírus járványos terjedése nyomán. Így van némi bizonytalanság van abban a kérdésben is, hogy a phenjani vezetés hogyan viszonyult a vírus országon belüli megjelenéséhez, túl a külföld fele küldött üzeneteken, ami arról szóltak, Észak-Korea teljesen vírusmentes övezet. Azt viszont, hogy ez vélhetően nem több következetes tagadásnál, már nagyon régóta mondják külső elemzők. Ahogy az Origo megírta, Észak-Korea már a járvány elején, titkokban külső segítséget kérhetett, bár vélhetően soha nem derül ki, így történt-e.

A dátummegjelölés nélküli, a központi állami hírügynökség, a KCNA által május 20-án kiadott képen dolgozók ferőtlenítenek Phenjanban az állatkertben Forrás: AFP/Str

Ha mégis segítségért folyamodott, azt azért titokban tette, mert a dzsuce, azaz a teljes önellátás és függetlenség elvét a politikai elit szintjén hirdető, azt állami ideológiává emelő ország magával és mindenkori vezetőjével kapcsolatban – ez esetben az örökletes dinasztia harmadik generációs tagjáról, Kim Dzsongunról van szó – nem engedhet meg komoly presztízsveszteséget.

Annak beismerése pedig, hogy a vírus bekerült az országba, és az állam saját erőforrásaiból képtelen hatékonyan védekezni ellene, kétségtelenül arcvesztés lett volna.

Így aztán maradt a valóság figyelmen kívül hagyása. Külső elemezők és titkosszolgálati jelentések már a járvány kezdete óta állították, hogy a vírus nagyjából akkor bejutott az országba, amikor 2020 tavaszán komoly terjedésnek indult a világon, de az Észak-Koreában elrendelt, tízezreket érintő karanténokat akkor a hatóságok pusztán a megelőzés részeként magyarázták. Tavaly nyáron már rés jelent meg a pajzson, mert Kim Dzsongun erőteljes tisztogatásba kezdett a hatalmat gyakorló Munkapártban.

Vezető tisztségviselők fejei hullottak (elképzelhető, hogy a személycseréket tényleges kivégzések is kísérték) az elégtelen járványügyi védekezés miatt. Mindazonáltal Phenjan hivatalosan akkor még mindig kitartott a járvány tagadása mellett, így természetesen se fertőzöttekről, se Covid-halottakról nem közöltek jelentéseket. A rezsim maradt a teljes elzárkózásnál.

A KCNA május 17-én készült képén fertőtlenítést végző dolgozó Phenjan egyik, a kijárási korlátozások miatt kiürült utcáján Forrás: AFP/Str

Így a nyugati mércével mérve amúgy is szürreálisnak tartott észak-koreai álom az elmúlt nagyjából egy évben újabb, még meghökkentőbb színekkel gazdagodott:

• A kínai határszakasz egyes részein minden valószínűség szerint virágzott és virágzik a feketekereskedelem, de ennek hasznát sokszor helyi káderek fölözik le, olykor Phenjan jóváhagyásával. Amikor pedig a rezsim az odaacsapás mellett dönt, akkor azt a katonaság bevetésével oldja meg, aminek következtében az áruk ellenőrizetlen beáramlása elapad.
• Ez utóbbi azért nagy probléma, mert Kim Dzsongun és a támogató elitje kitart amellett, hogy az országnak egyedül kell a helyzetet megoldania. A tavaly nyári szerény nyitási kísérlet után, a határsorompók újra lecsukódtak. A nemzetközi segélyszervezetek szállítmányait már régóta nem engedik be az országba (a korábban bejutott konvojok mozgását korlátozzák), élelmiszer és egészségügyi felszerelést sem fogadnak el külföldről (állítólag maga Kim Dzsongun tiltotta meg ezt, mondván, hogy a tárgyak felszínén is bejuthat a fertőzés az országba.
• Az országban egyre kevesebb az élelmiszer, részben azért, mert az előző két évben a szélsőséges időjárás a termés jelentős részét tönkretette. Erre a rezsim válasza az a fenyőmag, és a fekete hattyúk élelmiszerként való ajánlása volt.
• A rendelkezésre álló készletek elosztásánál már a hadsereg tartalékaihoz is hozzányúlnak. Ez azért fontos jelzés, mert a hadsereg az ország előző diktátora, Kim Dzsongil ideje óta a fegyveres erők jelentik a prioritást a javak elosztásánál, mint a politikai hatalom legfőbb támaszai (annak sulykolásával egyidejűleg, hogy az ország ellenségei ugrásra készen állnak, és csak a hadsereg védheti meg tőlük a lakosságot).
• Az ország egészségügyi rendszere ugyanakkor a legfejletlenebbek közé tartozik a világon. A John Hopkins Egyetem szerint a 193. helyen áll 195 országot vizsgálva, és azt laikusként is könnyű belátni, hogy hatékonyságát nem a Kim Dzsongun személyi kultuszát erősítő egészségügyi patyomkin-beruházás fogja növelni.
• Eközben az ország tovább kelti a riadalmat fegyverkísérleteivel, amelyek lebonyolítása minden bizonnyal komoly erőforrásokat von el máshonnan.

Mindehhez képest túlzás nélkül meglepő fordulatot jelent, hogy május első felében Észak-Korea elismerte: nem pusztán jelen van, hanem tombol a koronavírus-járvány az országban. A helyzet pedig valóban súlyos lehet.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottságának a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendkívüli ülésén Phenjanban 2022. május 14-én Forrás: MTI/EPA/KCNA/-

Beismerni a járványt, de mégsem

Ehhez képest túlzás nélkül meglepő fordulatot jelent, hogy május első felében Észak-Korea elismerte: nem pusztán jelen van, hanem tombol a koronavírus-járvány az országban. A helyzet pedig valóban súlyos lehet. Kim Dzsongun „nagy bajnak" nevezte a járvány kialakulását, amely miatt - mint kiderült - május 12-én mozgási korlátozásokat vezettek be az ország legnagyobb városaiban. Az első hivatalos bejelentést követően Phenjan még csak hat halálos áldozatról jelentett, majd egy napra rá (május 14-én) már 27 halottról és százezres nagyságrendű fertőzöttről. Újabb két napra rá a hivatalos állami hírügynökség a KCNA 1,2 milliónál több azonosított fertőzöttről közölt hírt, 50 halálos áldozattal. Ezek a számok minden további, pontosan levezetett számítás nélkül is láthatóan szólnak a vírus fénysebességgel való terjedéséről – vagy mégsem? Úgy tűnik, nem a koronavírus-járvány lesz az, amikor a phenjani rezsim őszintén kezd kommunikálni egy túlzás nélkül országos krízisről.

Miről van szó?

A számok drámai erejükön túl azért is megdöbbentők, mert egyáltalán kikerülhettek, a hivatalos állami kommunikációban jelentek meg, és a koronavírus okozta egészségügyi válsághelyzet elmélyüléséről árulkodnak. A helyzet minden bizonnyal súlyos, de nem ez lesz, ami megroppantja a phenjani elit helyzetét.

• Azt, hogy mitől robbant be a járvány, nem tudni pontosan, de minden valószínűség szerint a hadsereg fennállásának évfordulójára április végén rendezett parádé volt az egyik kiváltó eseménye. A vezetők azon még jókedvűen mutatkoztak tribünjeiken, miközben sertéshúst osztogattak a nagy tömegekben összegyűlt (összerendelt), maszkot persze egyáltalán nem viselő embereknek.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott kép a Koreai Néphadsereg katonáiról védelmi minisztérium épülete előtt Phenjanban 2022. május 16-án: a hadsereg feladata, hogy 24 órán belül eljuttassák a gyógyszereket a gyógyszertárakba a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében Forrás: MTI/EPA/KCNA/Kcna

• Észak-Korea brutális fertőzöttségi adatokat kezdett közölni, ám az, hogy ezeket mire alapozza, szintén kérdőjeles. Minden valószínűség szerint az állami kommunikáció torzítja az adatokat, a 26 milliós ország fertőzöttségi rátái ennél is ijesztőbbek lehetnek. Azt sem tudni, honnan és mivel képesek a fertőzötteket megbízhatóan beazonosítani a hatóságok és az egészségügyi dolgozók. Egészségügyi felszerelést, teszteket és vakcinákat még Kínától sem fogadott el az ország, az USA ajánlkozására nem is reagált, de még az ENSZ Covax-programjába sem kívánt csatlakozni, amelyet kifejezetten a szegény, illetve fejlődő ország vakcinaellátottsági támogatására hívtak életre (ennek keretében 3 millió adag kínai gyártású oltóanyaghoz jutott volna az ország). Az azonosítás minden bizonnyal a tünetek azonosítását múlik: a lázasokat, a légúti tünetekkel rendelkezőket tömeges karanténokba rendelik, elkülönítve őket családjuktól.
• A leginkább drámai mozzanat azonban talán az, ahogy a hivatalos kommunikáció még mélyebbre kerül a tagadás és a hazugságok spirálján. Észak-Korea a haláleseteket ugyanis „kimerültséggel", „gyógyszertúladagolással" magyarázza.

Phenjan május 24-én hivatalosan 68 halálos áldozatot ismert el, 3 millió „lázas betegről" számolt be – tesztelés híján az egyik jellemző tünetre hivatkozva –, miközben 2,5 millió gyógyultról jelentett.

Ez utóbbi szám szintén valószínűtlenné teszi, hogy a járvány csak idén tavasszal alakult ki, illetve gyorsult volna fel az országban.

A KCNA közölte egyben, hogy Phenjan sikeresen "fenntartotta a stabil helyzetet, és felgyorsította annak kedvező alakulását", "az országos megbetegedési és halálozási arányok drasztikusan csökkentek, és nőtt a gyógyultak száma".

Összeállításunk nem ért véget, kérjük lapozzon a cikk második oldalára!