Az iparági beszámolók alapján a kisebb méretű nyersgyémántok piacán 20 százalékos áremelkedések is megfigyelhetők március óta. Az ok egyértelmű: a gyémántcsiszolók és kereskedők egyre nehezebben találnak köveket,
miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a gyémántszektor meghatározó szereplőjének számító orosz Alrosa ellen.
A vállalat adja a globális kitermelés mintegy harmadát – írja a Mining.com.
Korábban az Alrosa legnagyobb riválisának számító De Beers előnyt kovácsolhatott volna ebből a helyzetből, beindítva a kihasználatlan bányászati kapacitásait és növelve a piaci részesedését. Ezek az idők azonban már elmúltak, és a De Beersnek ma már nincsenek parlagon heverő erőforrásai, a bányái pedig teljes kapacitáson működnek. Noha a vállalat bővíti a dél-afrikai bányáját, de kevés esély van rá, hogy a munkálatok 2024 előtt befejeződnek.
Vagyis egyelőre nem lehet arra számítani, hogy érdemben megemelkedik a gyémántkínálat.
További probléma, hogy a De Beers relatíve kevés olyan típusú gyémántot termel, amelyekre az Alrosa specializálódott. Ezek kisebb kövek, melyeket a piac olcsóbb szegmenseiben értékesítenek.
Az Alrosa egyébként áprilisban törölte az utolsó eladási körét, és az iparági szakértők nem számítanak arra, hogy a cég ebben a hónapban jelentős mennyiséget fog értékesíteni. Bár a bankok és a vevők igyekeznek megoldásokat keresni, nagyon bizonytalan, hogy az orosz vállalat eladásai mikor normalizálódhatnak.
A globális gyémántpiac egyébként erősen megosztott az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán.
Míg a nagynevű amerikai ékszercégek (mint a Tiffany és a Signet Jewelers) közölték, hogy nem vásárolnak több új, Oroszországban bányászott gyémántot, addig Kínában, Indiában és a Közel-Keleten továbbra is aktív a vásárlás.
Ez azonban azt is jelenti, hogy az orosz gyémántok végül meg is kerülhetik a szankciókat. A gyémántokat ugyanis különböző vállalatok csiszolják, majd foglalják ékszerbe, és a kereskedés során gyakran visszakövethetetlen a kövek pontos származási helye.