Ez az a fém, melynek hiánya bedöntheti a világgazdaságot

Egy friss jelentés megvizsgálta, melyik nyersanyag beszerzése jelenti ma a legnagyobb problémát a világgazdaságban, a kritikusan fontos fémek körében.

A Project Blue piackutató cég friss kutatása szerint az energiaátálláshoz szükséges, kritikusan fontos nyersanyagok közül jelenleg a kobalt jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságban – írja a Mining.com.

A vállalat 2022-es, úgynevezett kritikus nyersanyag-kockázati indexében (Critical Materials Risk Index)

a kobalt több okból is magas pontszámot kapott a beszállítói kockázatok tekintetében.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kobaltot többnyire melléktermékként termelik ki, és hogy a legtöbb bánya és finomító a Kongói Demokratikus Köztársaságban, illetve Kínában található. A kínálat pedig kisszámú termelőtől érkezik. Vagyis ezek bármilyen fennakadása jelentős világgazdasági kockázattal jár.

A kobalt kulcsszerepet játszik a lítium-ion akkumulátorok gyártása során, de a repülőgépiparban és más szektorokban is fontos nyersanyag.

A kockázati index egyébként 40, kritikus fontosságú fémet és ásványi anyagot vizsgált, az ellátási kockázat, a társadalmi-fenntarthatósági kockázat, valamint a gazdasági jelentőség alapján.

A kobalt mögött, közvetlenül a második helyen, a nehéz ritkaföldfémek (például az európium vagy a diszprózium) állnak,

melyeket főként Kínában finomítanak, és az országon kívül csak egyetlen ezzel foglalkozó üzem van, Malajziában. Ennek következtében a ritkaföldfémek ellátási kockázata valójában magasabb, mint a kobalté, azonban ezek gazdasági szerepe és társadalmi-fenntarthatósági kockázata kisebb, vagyis a súlyozott, összesített mutatóban csak a második helyre kerültek.

A harmadik helyre a nióbium került, míg a negyedik a magnézium lett, az ötödik helyet pedig a könnyű ritkaföldfémek szerezték meg. A harmadik és ötödik szereplő a relatíve csekély gazdasági szerepe miatt maradt le, azonban a magnézium az autóiparban és az építőanyagok gyártása során is fontos. Ebben az esetben az ellátási kockázatokat elsősorban az adja, hogy

Kína és Oroszország a magnézium két legnagyobb globális termelője, ahol bárminemű fennakadás súlyos gondokat okozhat.

A top 10-es kockázati listára (sorrendben) felfért még az alumínium, a grafit, az antimon, valamint a vanádium. Ezek jelentős része a kitermelési kockázatok miatt került az élvonalba, míg az alumínium a gazdasági jelentősége miatt kapott magas pontszámot.