Rendkívül sikeres sportrendezvények viszik világgá Magyarország jó hírnevét

Mintha csak egy turisztikai kampányfilmet vetítenének, ennél jobban sportba csomagolva nem lehet egy országot reklámozni – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Kifejtette, hogy a Giro d'Italia három magyarországi szakaszának 7,8 milliárd forintos költségvetése, amelynek ráadásul része a 10 millió eurós, azaz mintegy 3,8 milliárd forintos jogdíj is, nem állítható szembe azzal az országimázzsal, marketingértékkel, amit az olasz kerékpáros körverseny magával hozott.

A háromhetes olasz kerékpáros körverseny egészét

200 ország mintegy 800 millió tévénézője követi nyomon, de a Giro d'Italia első három magyarországi szakaszát egyenként is több tízmillió ember tekintette meg szerte a világban

- mondta Szabados Gábor.

Kifejtette, ha hazánk úgy dönt, hogy csak egy nagy nemzetközi sporteseményt rendez meg, akkor közgazdasági alapon annak is a Girónak kellene lennie, az ár-érték aránya ugyanis messze ennek a legjobb. A 7,8 milliárd forintos költségvetés, amelynek része a 10 millió eurós, azaz mintegy 3,8 milliárd forintos jogdíj is, ugyanis nem állítható szembe azzal az országimázzsal, marketingértékkel, amit magával hozott.

A Giro d'Italia kerékpáros körverseny kaposvári rajtja május 8-án Fotó: Csudai Sándor - Origo

A vizes vagy az atlétikai világbajnokság, a Forma–1-es Magyar Nagydíj, de még a labdarúgó-Európa-bajnokság során is jobbára csak magát a létesítményt látja belülről az érdeklődő, ezzel szemben egy nagy presztízsű kerékpárverseny alatt órákon keresztül tárul elénk az adott helyszín természeti adottsága, épített öröksége. Ebből a szempontból a Budapest–Visegrád-szakasz éppúgy telitalálat volt a szakember szerint, mint a fővárosi, a budai Várba megérkező időfutam, illetve a Kaposvár és Balatonfüred közti etap.

Mintha csak egy turisztikai kampányfilmet vetítenének, ennél jobban sportba csomagolva nem lehet egy országot reklámozni. Ez a fajta vizuális megjelenítés aranyat ér, ráadásul stadiont sem kell építeni hozzá, pusztán jó minőségű aszfaltra van szükség

– mutatott rá a sportközgazdász.

A Giro d'Italia hazai rajtjának hatalmas közösségépítő ereje is volt, elvégre a három nap alatt több mint 250 ezren zsúfolódtak össze az útvonal nyomvonalát követve. Az pedig valódi kuriózum, hogy a kistelepülések lakói is kőhajításnyira a saját otthonuktól válhattak az esemény részesévé. Becslések szerint több tízezer külföldi érkezett, de a belföldi turizmust is élénkítette a háromnapos program.

Emellett Szabados Gábor úgy véli, a szabadidősportra gyakorolt hatás sem elhanyagolható, mert míg Hosszú Katinkát látjuk a Duna Arénában 400 méter vegyesen győzni, nem feltétlenül megyünk le másnap az uszodába, addig a Giro d'Italia esetében viszont reális másodlagos cél, hogy többen üljenek fel egy kerékpárra.

Megvilágított vízfüggöny a 17. vizes világbajnokság megnyitóján tartott összművészeti előadáson a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Duna vizén kialakított alkalmi színpadon 2017. július 14-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A szakember állítja:

a 2017-es vizes világbajnokság akkora szintlépés volt a sportdiplomáciai hitelesség terén Budapest és Magyarország számára, hogy ma már senki sem kérdőjelezi meg, képesek vagyunk-e sikeresen tető alá hozni egy globális sporteseményt.

Meggyőződése, hogy ha nincs az öt évvel ezelőtti csúcsrendezvény, akkor aligha kapjuk meg a 2023-as atlétikai vb-t, és a japán Fukuoka visszalépésével a vizes vb sem újrázik az idén a magyar fővárosban.

Bármire képesek vagyunk, és ezt már nem csak mi gondoljuk így, éppen ezért a jövő évi A csoportos jégkorong-világbajnokság budapesti – és ljubljanai – megrendezésében is joggal bízhatunk. Ma már szinte csak rajtunk múlik, mit szeretnénk rendezni – bocsátotta előre a szakember.